• Egészségügyi szempontból a magány sokkal ártalmasabb, mint gondolnánk.
• A baráti kapcsolatok is nagyon fontosak, ezekből a férfiaknak van kevesebb.
• Utánajártunk, milyen betegségeket okozhat a magány, illetve hogy hogyan segíthetünk a körülöttünk levő férfiaknak elkerülni az elmagányosodást.

A magány az utóbbi évtizedekben egyre jelentősebb és jól dokumentált társadalmi probléma. 2023-ban az Egészségügyi Világszervezet a magányt „globális egészségügyi fenyegetésnek” nyilvánította. Kiemelték azt a sokkoló tényt is, hogy a magány ugyanolyan ártalmas, mintha naponta egy tucat cigarettát szívnánk el.

Közvetlen vagy tágabb környezetünkben körülnézve biztosan mi is meg tudjuk erősíteni, hogy sok a magányos ember. Szomszéd, aki szinte elő se jön otthonról, és hozzá se igen jön senki. Testvér, akiről tudjuk, hogy már iskolás korában sem voltak barátai, most pedig végképp nincs kivel megbeszélnie a gondjait…

Kutatások szerint a mai ember magányosságának egyik oka, hogy világunkat a digitalizáció és a közösségi média uralja. Ezek látszólag megkönnyítik a kapcsolattartást, mégis felszínes interakciókhoz vezetnek, miközben a személyes, mélyebb kapcsolataink háttérbe szorulnak. Emellett a családok széthullása és a hagyományos közösségek eltűnése is egyre inkább az elszigetelődés, és végső soron a magány felé hat.  

A fokozódó individualizmus is jelentős szerepet játszik a jelenségben, hiszen a mai normák az egyéni sikert helyezik előtérbe, így kevesebb teret hagynak a kooperációra és egymás támogatására. Mindehhez hozzájárul az időhiány is. A felgyorsult életvitel és a munkahelyi nyomás miatt sokan egyszerűen nem találnak elég időt már meglévő baráti vagy épp párkapcsolataik ápolására sem. Magányosan élünk.

Magányos férfiak

A baráti kapcsolatok hiánya mindannyiunknak árt, de óriási erővel sújt le a férfiakra. Egy 2021-ben végzett kutatás szerint a férfiak 15 százalékának ugyanis egyáltalán nincsenek közeli barátai. Egy másik tanulmány szerint az idősebb férfiak meglévő baráti kapcsolataik minőségét is alacsonyabbra értékelik, mint a nők.

Milliókat érint a krónikus magány (Fotó: Getty Images)

A magány hatásai ráadásul a férfiaknál szélsőségesebbek is lehetnek: a magányos férfiak körében a öngyilkossági ráta magasabb a nőkénél. Emellett a magukat egyedülállónak vagy magányosnak valló férfiak lényegesen több alkoholt fogyasztanak, mint nem magányos társaik vagy a magányosan élő nők.

A férfimagány okai

A jelenség egyik oka, hogy a klasszikusnak mondott „férfiideál”  még ma is elutasítja az érzelmi sebezhetőséget, a másoktól való függést és az érzések kimutatását. Sok férfi ezért kényszert érez, hogy minden helyzetben erősnek, függetlennek és önállónak tűnjön, ami megakadályozhatja a mély kapcsolatok keresését vagy fenntartását, és a magány irányába hat.

Mindeközben változnak a társadalmi struktúrák is. Ahogy a közösségi ismerkedési/barátkozási lehetőségek csökkennek (nagyon sok ilyen szűnt meg például a covid járvány ideje alatt), sok férfinak nehezebb lehet új, mély kapcsolatokat kialakítani. 

A házasságkötések csökkenő száma, a gyakoribb válás miatt kevesebb férfi rendelkezik azzal a stabil támogató rendszerrel, amelyet a párkapcsolatok nyújthatnak. Ahogy pedig a társadalmi szerepek változnak, egyes férfiak nehezen igazodnak el a családi, romantikus és társadalmi elvárások új dinamikáiban.

A munkaközpontú élet is ludas.

Férfiak generációi élték, élik az életüket munkájuk köré szervezve,

a nyugdíjba vonulás vagy a munka elvesztése után pedig jelentősen megnőhet társadalmi elszigeteltségük, főleg, ha kapcsolati hálójuk is kizárólag a munkára épült.

Így hat a férfimagány

A magány összefügg a depresszió, szorongás, szív- és érrendszeri betegségek, sőt a korai halálozás magasabb arányával. Férfiak esetében ezek a betegségek biológiai okok miatt is nagyobb kockázatúak, amit a magány tovább súlyosbít, így közvetlen veszélyt jelent a férfiak egészségére. Az idősebb férfiak különösen sebezhetőek a magány káros hatásaival szemben, különösen házastárs, családtagok vagy barátok elvesztése után.

A magánynak és az elszigetelődésnek jelentős hatása van abban is, hogy a férfiak körében gyakoribb a testet, lelket megnyomorító alkoholizmus is, ami ráadásul tovább fokozza a társadalmi elszigetelődést is, így ördögi kör alakul ki. Mindeközben a férfiak kevésbé hajlamosak pszichológiai segítséget kérni, ami tovább súlyosbíthatja a magány a mentális egészségre gyakorolt káros hatást, jelentősen emelve például a depresszió kialakulásának esélyét.

Mit tehetünk a férfimagány ellen?

A férfiak elszigeteltségét társadalmi és egyéni szinten is fontos lenne kezelni. A férfiassággal kapcsolatos toxikus sztereotípiák oldása például közösségi szinten segíthet, hogy a férfiak beszéljenek érzelmeikről, akár magányukról is. Ez hozzásegíthetné őket ahhoz, hogy felismerjék és kommunikálják nehéz érzéseiket és könnyebben kapcsolódjanak másokhoz is. 

• Az érzelmi nyitottságot és a társas kötődést támogató, egészségesebb férfiképek népszerűsítése nemcsak a férfiak egészségét védenék, de segítenének abban is, hogy a nemi szerepek mindkét nem számára kedvezően alakuljanak át. 
• Azt olyan közösségi terek kialakítása, tevékenységek népszerűsítése, ahol, és amikben a férfiak barátságokat és kapcsolatokat építhetnek ki a munkahelyi környezeten kívül is, szintén segíthetnek oldani a magányt.
• Mikrokörnyezetünkben azzal tehetünk a legtöbbet, ha gyerekeinket nemüktől függetlenül már egészen kis kortól bátorítjuk érzéseik kimutatásra, és ha mi magunk is példát mutatunk arra, hogy a mély emberi kapcsolatok fontosak, és milyen nagy megtartó erővel rendelkeznek.

Az ünnepi időszak arra is remek alkalom, hogy magányos szomszédunk, vagy távolabbi családtagunk, ismerősünk magányát is oldjuk. Egy szelet sütivel átkopogtatni vagy épp a telefont felemelni, nekünk semmibe sem kerül, a másik ember számára viszont akár a világot jelentheti.

Ebben a korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a magány oldása hosszabbíthatja az életet. 

Kiemelt kép: Getty Images