• A szellentés a szervezet normális biológiai funkciója.
• Több káros következménnyel járhat, ha visszatartjuk.
• Az sem mindegy, hogy milyen gyakran szabadulunk meg tőle. 

Szinte mindenki került már olyan helyzetbe, amikor érezte, hogy a legrosszabb helyen vagy időpontban gyötri a bélgáz. Ösztönös reakciónk ilyenkor az udvariasság, azaz igyekszünk bent tartani a kellemetlen dolgokat. A gázürítés azonban az élet szerves része, és ha túl sokáig lappang, bizony bajba kerülhetünk.

A bélgáz az emésztési folyamat természetes velejárója. A belekben lévő baktériumok gázokat termelnek, miközben lebontják és metabolizálják az elfogyasztott táplálékot. Ezek a gázok kitágítják a vastagbelet, teltségérzetet és kényelmetlenséget okozva.

A gáznak szükséges egy útvonal, ahol el tud menekülni,

és ez általában a végbélen keresztül történik.

A bélgáznak kint van a helye

Habár érthető az udvarias hozzáállásunk, ha a szellentésről van szó, ám orvosi szempontból jobb ha tudjuk: ideális esetben a bélgáz inkább kint van, mint bent. A szakértő arra figyelmeztet: ha nem engedjük ki a bélgázt, akkor az megfeszítheti a végbél körüli szöveteket, ez pedig súlyos emésztőrendszeri betegségekhez vezethet.

Karan Rajan, a közösségi médiában milliós követőtáborra szert tett sebész egy minap nyilvánosságra került podcast adásában egyenesen rémisztő következményekről magyarázott a nézőknek. Elmondta: ha nem szabadulunk meg a felgyülemlett bélgáztól, az

végül a szájba kerülhet, azaz a bűzös méreganyagok bejutnak a leheletünkbe.

„A szellentés tulajdonképpen gáztermék, egy rakás kémiai anyag végeredménye, és amikor bent tartjuk, a gáz bizonyos százaléka a vastagbél falán, a bélfalakon keresztül távozik, és végül a véráramba kerül” – fejtette ki a szakértő részletesen az adás során.
„Végül a tüdőbe kerül, ahol a salakanyagok kilégzésre kerülnek. Tehát szó szerint kilélegezzük a szellentést” – tette hozzá.

Érdemes orvoshoz fordulni, ha túl gyakori vagy bűzös a bélgáz (Fotó: Getty Images)

A beleket is károsíthatja

A bélgáz fő alkotóeleme 5 szagtalan gáz: nitrogén, hidrogén, szén-dioxid, metán és oxigén. Gyúlékony jellegét a hidrogén és a metán adja. A kellemetlen szagért pedig azok a kéntartalmú vegyületek felelősek, melyet bizonyos nem mindenkiben megtalálható baktériumok termelnek.

A véráramban felszívódó, majd keringő bélgáz végül eljut a tüdőbe, ezt a folyamatot pulmonális reabszorpciónak nevezik, és enyhe szagot okozhat a leheletben. Azonkívül, hogy visszataszító,

a beleket is károsíthatja, ha elzárjuk a szellentés útját.

Clare Collins, a Newcastle-i Egyetem professzora elmondta: a végbél nyomásának emelkedése növelheti a divertikulitisz nevű fájdalmas állapot kialakulásának esélyét. Az egyre gyakrabban előforduló állapot során kis dudorok alakulnak ki a vastagbél egy meggyengült szakaszán.
A tünetek közé tartozik a belek kiürítése utáni fájdalom, a székrekedés, a puffadás és a véres széklet.

Figyeljünk a szellentési szokásokra

Érdemes tehát mielőtt keresni egy nyugodt sarkot, ha úgy érezzük, hogy megszabadulnánk a bélgáztól. A szellentés normális biológiai funkció, fontos tudni ugyanakkor, hogy a túlzott vagy különösen kellemetlen szagú gázkitörések valami komolyabb betegség, például gyulladásos bélbetegség vagy akár vastagbélrák jelei lehetnek.

A bűzös szellentés bizonyos gyógyszerek mellékhatása is lehet,

például hashajtók, sztatinok, gombaellenes gyógyszerek, sőt még gyulladáscsökkentő gyógyszerek, mint például az ibuprofén is okozhatja.

A szakemberek azt javasolják, hogy haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha a tartóst változást észlelünk a szellentési szokásainkban. A puffadást megelőző jelleggel pedig együnk kisebb adagokat, rágjunk lassan, mozogjunk rendszeresen és igyunk borsmenta teát.

Ez a 6 fűszer segít a puffadás ellen. 

Kiemelt kép: Getty Images