- Természetes, hogy az idő múlásával agyunk is változik.
- Életmódunknak nagy szerepe van az agyi öregedés lassításában is.
- A kutatók szerint 3 fontos tápanyag védi leginkább az agyat.
Ahogyan idősödünk, benne van a pakliban, hogy változásokat tapasztalunk az agyműködést illetően, amire a közelmúltban a tudósok is ráirányították a figyelmet. Egy nagy nemzetközi kutatócsoport összesen 101 457 ember agyát tanulmányozta különböző életszakaszokban. A vizsgálat legfiatalabb résztvevője egy 16 hetes magzat volt, a legidősebb pedig egy 100 éves nyugdíjas. A hatalmas adathalmaz eredményei igencsak beszédesek az agyi változásokkal kapcsolatban.
Kiderült például, hogy az agykéreg azon részének vastagsága, ami az érzékelésért, a beszédért és a tudatosságért felel, körülbelül 2 éves korban éri el a csúcsát.
A szürkeállomány térfogata – ami az agysejtek teljes számát jelenti – átlagosan 7 éves kor körül, a fehérállomány pedig 30 éves korban a legnagyobb. Utóbbi térfogata a felnőttkor későbbi szakaszában csökkenésnek indul – mondhatni, ennek tudható, hogy különböző agyi régiók kevésbé működnek hatékonyan az idő múlásával. Ez bizonyos szintig tehát természetes és normális folyamat.
Kapcsolódó: Megelőzhető az Alzheimer-kór, ha naponta fogyasztunk ebből a gyümölcsből
Az agykamrák, azaz a folyadékkal teli üregek térfogata ugyanakkor növekedésnek indulhat a későbbi életkorban, ami viszont a kognitív képességek hanyatlásával, bizonyos neurodegeneratív betegségekkel, például a demenciával is összefüggésbe hozható. Az akár teljes szellemi leépülést is okozó Alzheimer-kór, a demencia leggyakoribb formája (a demenciás esetek 80%-át teszi ki világszerte), egy progresszív neurodegeneratív betegség, amit kognitív károsodás és memóriavesztés jellemez.
Konkrét gyógymódja a tudomány jelenlegi állása szerint nincs, ezért a megelőzés lehet a legbiztosabb stratégia.
Az elmúlt évtized során például nem egy tanulmány megállapította, hogy az életmódbeli változtatások késleltethetik, sőt, akár meg is előzhetik a betegséggel járó memóriavesztést.
3 fontos tápanyag az öregedő agynak
A megelőzésben sokat segíthetnek különböző tápanyagok és vitaminok is, amelyek közül három; a B12-vitamin, a folát és a kolin kifejezetten hasznosak lehetnek – világított rá nemrég egy, a Nutriens szaklapban megjelent tanulmány.
A szerzők először az anyagcsere szerepét emelték ki az öregedési folyamatokban, nagy hangsúlyt fektetve a szervezetben zajló reakciók vizsgálatára, például az agyműködésre, a sejtek szaporodására, a stresszel szembeni ellenállásra és a zsírok lebontására. Mint kiderült, a B12-vitamin, a folát (más néven B9-vitamin) és a kolin (az idegrendszer egészségét biztosító esszenciális tápanyag) mind-mind nagy hatással lehetnek a szervezet ezen folyamataira egy igencsak agresszív aminosav, a homocisztein gátlása révén.
Ha nem megfelelően étkezünk, és kevés B12-vitaminhoz, foláthoz és kolinhoz jut a szervezetünk, nagyobb a valószínűsége annak, hogy megugrik a homocisztein-szint a szervezetünkben.
Ez tovább növelheti a kardiovaszkuláris betegségek, a veseproblémák, a depresszió, a magas vérnyomás, a stroke és a demencia kialakulásának kockázatát. Sőt, más tanulmányok kimutatták, hogy a B12-vitamin hiánya miatt bizonyos esetekben még az agyi térfogat is csökkenhet. A megelőzés egyik módja lehet tehát, ha az életkor előrehaladtával alacsonyan tartjuk a szervezet homocisztein-szintjét. Ezért, ha módunkban áll, fogyasszunk minél több olyan élelmiszert, amelyek gazdagok a fenti vitaminokban és tápanyagokban!
B12-vitamin nagy mennyiségben van jelen a csirkemájban, a halakban, a tengeri herkentyűkben, a sovány joghurtban, a tojásban. A B9-vitamin (folát) a leveles zöldségekben, a spenótban, a brokkoliban, a káposztában, az avokádóban, a citrusfélékben és a teljes kiőrlésű gabonafélékben is megtalálható. Kolinban pedig a tojássárgája, a csirkemell, a lazac, a csicseriborsó, a bab, valamint a marha- és csirkemáj bővelkedik.
Kapcsolódó: Tudtad, hogy a cukorbetegség is zsugoríthatja az agyat? A linkre kattintva mutatjuk, mit tehetsz ez ellen!
Kiemelt kép: Getty Images