A poliamóriáról, és a nyitott párkapcsolatról már bizonyára hallottál.

A poliamória olyan kapcsolati forma, amelyben valaki egyszerre több romantikus vagy szexuális kapcsolatot folytat, minden érintett fél tudtával és beleegyezésével.

A nyitott kapcsolat pedig azt jelenti, hogy egy egymás mellett elkötelezett pár mindkét tagjának belefér, ha a másik időnként vagy akár rendszeresen mással is folytat (elsősorban szexuális) kapcsolatot.

Sokan vannak, akiknél ezek a kapcsolati formák is megütközést váltanak ki. A trendek viszont arra mutatnak, hogy egy ennél is meghökkentőbb párkapcsolati berendezkedés is egyre elterjedtebb. A toleamória kifejezést nem is olyan régen alkották meg.

Mi a toliamória?

A toleamória kifejezést Dan Savage, egy párkapcsolati témában podcastoló műsorvezető ötlötte ki. Ez a szóösszetétel a „tolerál” és a „poliamoria” szavakból áll össze, és olyan kapcsolati dinamikát ír le, ahol az egyik vagy mindkét fél eltűri a másik külső szexuális kapcsolatait.

Más nem-monogám kapcsolati gyakorlatokkal ellentétben itt nem előre, közös megegyezéssel megfogalmazott szabályról van szó, hanem a hűtlenség tolerálásáról. A podcaster szerint a toleamór személy olyasvalaki, aki hajlandó szemet hunyni egy-egy félrelépés felett akkor is, ha ő maga mindvégig hűséges.

A podcaster szerint a jelenség az Egyesült Államokban egyre gyakoribb, ugyanakkor „Az ilyen párkapcsolatban élő emberek nem bolondok vagy balekok. Nem kell sajnálni őket – pontosan tudják, mibe mentek bele. Arra összpontosítanak, hogy társuk – ha  hűséggel nem is – milyen módokon mutatja ki az elkötelezettségét és szeretetét. És ezek az eltérő módok számukra elegendőek ahhoz, hogy a megcsalást, ami esetleg történik, tolerálhatóvá tegyék.”

A toleamória okai

Ha számodra elfogadhatatlannak tűnik egy ilyen párkapcsolat, nem vagy egyedül. Viszont azok sincsenek kevesen, akik ilyen vagy olyan okok miatt elfogadják a másik hűtlenséget. Toleranciájuk mögött sokféle dolog lehet.

Az önbizalomhiány nem ritkán oka az ilyesminek. Azok, akik kevésre értékelik önmagukat, gyakran hiszik, hogy nem találnának hűségesebb partnert, ezért inkább elviselik a hűtlenséget. Emellett

sokan tartanak attól, hogy egy szakítás után magányosak lesznek, ezért inkább maradnak egy megcsalással terhelt kapcsolatban.

Az anyagi függőség szintén sokszor oka az ilyesminek: ha valaki anyagilag függ a partnerétől, nehezebben lép ki a kapcsolatból, még akkor is, ha hűtlenséggel szembesül. Sokan gyerekeik (vélt vagy valós) érdekében maradnak a kapcsolatban, még ha tudják is, hogy párjuk hűtlen.

A szocializáció szintén fontos szempont. Bizonyos kultúrákban és közösségekben a válás vagy a szakítás megbélyegzéssel járhat, ezért egyesek inkább eltűrik a megcsalást. Ha pedig valaki olyan környezetben nőtt fel, ahol a hűtlenség gyakori volt, előfordulhat, hogy ezt normálisnak tekinti, és elfogadja.

Néhányan hisznek abban, hogy partnerük megváltozik, ezért kitartanak a kapcsolat mellett, mert mély érzelmi kötődés esetén nehéz lehet elhagyni a partnert, még hűtlenség esetén is.

Ráadásul szakértők szerint nem is minden esetben ez az egyetlen megoldás. Az alkalmi félrelépésen, ha mindkét fél igazán akarja, sok munkával, megfelelő kommunikációval akár úgy is túl lehet lépni, hogy a végén a párkapcsolat erősebb lesz, mint volt. 

Te mit gondolsz? 

Kiemelt kép: Getty Images

Unalmas már egyedül? Ne várd ölbe tett kézzel, hogy a nagy Ő bekopogtasson az ajtódon – küldj neki személyre szabott meghívót! A Nők Lapja és a Randivonal most közösen segít társra találni. Kattints a linkre, és készülj a randira!