10 érdekesség amerikai elnök beiktatás

Ma tesz esküt Donald Trump – 10 érdekesség az amerikai elnökök beiktatásáról

Donald Trump lesz mától az Amerikai Egyesült Államok 47. elnöke, a hivatalos eskütételről és a beiktatási ceremóniákról gyűjtöttünk érdekességeket.
  • Donald Trump másodjára lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke a ma esti hivatalos beiktatása után.
  • Annyiban lesz rendhagyó a mai beikatatás, hogy rendkívüli hidegre és szélre számítanak.
  • Az első amerikai elnök, George Washington óta sokat változott a beiktatás tradíciója.

Az amerikaiak tavaly újra megválasztották Donald Trumpot a világ egyik legnagyobb hatalmú vezetőjévé. 2024-ben az amerikai elnökválasztáson a republikánus Donald Trump nyerte Kamala Harris demokrata jelölt ellen a választást. A tradíciókhoz híven január 20-án iktatják be az új elnököt.

Ő lesz az USA 47. elnöke, aki mától a második ciklusát töltheti ebben a pozícióban. A két ciklusa között ugyan eltelt egy Biden-éra, de nem is ettől olyan érdekes és kirívó a mai ceremónia. Sőt attól sem, hogy szélsőséges hidegre számítanak, ami befolyásolja a ceremónia programját, hiszen ilyenre is volt már példa az amerikai történelemben. Arra viszont soha nem volt példa, hogy úgy választottak meg egy elnököt, hogy folyamatban lévő büntető és polgári peres ügyekben vádolják és vár az ítéletére.

Nem meglepő, hogy a Trump elleni büntetőperben a vádat 2025. január 10-én ejtették – annak ellenére, hogy az esküdtszék tavaly még 34 pontban bűnösnek találta. Trumpot mentesítették a gyakorlati büntetés alól, ezt az amerikai jogban unconditional discharge-nak nevezik, és azt jelenti, hogy a következő amerikai elnök

ugyan bűnös, de nem kell letöltendő büntetésre számítania, hogy elláthassa elnöki feladatait.

Ilyen összetett és jogilag bonyolult jogi esetre még sosem volt precedens: a bíró azt a megoldást találta, hogy meghagyta az esküdtszék ítéletét, de a döntés értelmében az elnök mentelmi joga is érvényesülhet. A bíró arra hivatkozik, hogy a választók ismerték a Trump elleni vádakat, és ennek ellenére megválasztották elnöknek, tehát arra is szavaztak, hogy a vádlott az elnöki poszttal járó védelemre érdemes. Tehát ilyen háttérrel lett Donald Trump amerikai 47. elnöke, a beiktatására pedig ma, január 20-án kerül sor.

Érdekességek az amerikai elnökök beiktatásáról

10 érdekesség amerika elnök beiktatás

Donald Trump lesz a 47. amerikai elnök, ilyen kitűzőkkel készülnek az ünnepségre (Fotó:Kayla Bartkowski/Getty Images)

1. Az első

Az első amerikai elnök, George Washington beiktatására  1789. április 30-án, délben került sor, amelynek során az Washington letette az elnöki esküt. Az első beiktatási ünnepséget a New York-i Federation Hallban tartották. 

2. Az eskü

Az eskü szövege az évszázadok alatt módosult, hiszen annak tartalmát az Amerikai Alkotmány határozza meg. Például 1789-ben Washington az esküt úgy fejezte be: „Isten engem úgy segéljen”.

3. Változott a dátuma

Eredetileg márciusban tartották az elnöki beiktatásokat, de 1937-ben a 20. kiegészítést követően a beiktatást január 20-ra helyezték át, hogy a választás és a hivatalba lépés közötti időt lerövidítsék.

4. A leghosszabb beszéd

William Henry Harrison, az USA 9. elnöke tartotta a leghosszabb beiktatási beszédet 1841-ben, amely több mint két órán át tartott. Harrison a beikatatása után néhány héttel hunyt el tüdőgyulladásban, valószínűleg éppen azért, mert sokáig tartott a ceremónia és a megfázás a tüdejére ment.

5. Nyilvános parádé

Az első nyilvános beiktatási ceremóniát Thomas Jefferson számára tartották 1801-ben Washingtonban, ezzel akarták elérni, hogy a békés hatalomátadás tényleg békés maradjon. Az akkori elnöki választás döntetlennel végződött, és a képviselőháznak kellett döntenie az elnök személyéről, az eredmény pedig a választók felének nyilvánvalóan nem tetszett.

Kapcsolódó: Michelle Obama mindenkinél népszerűbb, mégsem akar amerikai elnök lenni

6. Beiktatási bál

Az első beiktatási bált James Madison, a 4. elnök tiszteletére tartották 1809-ben. Napjainkban több beiktatási bált szerveznek az új elnökség megünneplésére: idén lesz Főparacsnoki Bál (Commander in Chief Ball), Szabadság Beiktatási Bál (Liberty Inaugural Ball) és Csillagfény Bál (Starlight Ball).

7. Merénylet egy beszéd miatt?

Abraham Lincolnt második ciklusa elején (ő volt az első republikánus elnök), a beiktatásától számított pár héttel később lőtték le. Ez volt az első alkalom, hogy amerikai elnök merénylet áldozata lett, de az eset körülményei is érdekesek.

A merénylő ugyanis ott volt az elnök beiktatásán,

és ez adhatott neki lökést, hogy gyilkosságra szánja el magát. Ekkor a polgárháború végén járunk, a rabszolgák felszabadításának lehetősége rengeteg indulatot szított. Az északiak és déliek közötti konfliktust pedig az elnök szerette volna elcsitítani, beszédében a feketéknek szavazati jogot ígért, ez pedig annyira felbőszítette John Wilkes Booth-t, hogy Lincoln tervezett elrablása helyett végül lelőtte.

8. A leghíresebb beszéd

Franklin D. Roosevelt a 20. századi történelem egyik legnagyobb hatású alakja volt, emellett az egyetlen amerikai elnök, aki kettőnél több ciklus alatt kormányozhatta az Államokat. Az első hivatalba lépése 1933-ban, a nagy gazdasági világválság alatt volt. A beiktatása alatt elhangzott 20 perces beszéde a legtöbbet idézett és a legismertebb beszéd. Az elhíresült mondata pedig ez:

„Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, maga a félelem”.

9. Már a tévé is közvetíti

A 35. amerikai elnök, John F. Kennedy 1961-es beiktatása volt az első, amelyet televízióban közvetítettek, így milliók nézhették otthonuk kényelméből a történelmi eseményt.

10. Programváltoztató időjárás

Néhány beiktatás, mint például Ronald Reagan 1985-ös második beiktatása, szélsőséges időjárási körülmények miatt másképp zajlott. Reagan beiktatása alatt ugyanolyan sarkvidéki időjárás volt, mint amire ma számítanak Trump ceremóniáján. Vagyis a beiktatás egy része a Capitolium kupolája alatt, beltéren és nem a Capitolium előtt zajlik majd.

A mai elnöki beiktatáson a szokásosnál is fokozottabb biztonsági intézkedéseket vezetnek be. Az elnök védelméről a titkosszolgálat gondoskodik, amely eddig két merényletből egyet nem tudott megelőzni. Trumpra ugyanis 2024 júliusában a választási kampány alatt rálőttek.

Kapcsolódó: Sóni indiánok átka üldözi az amerikai elnököket?

Kiemelet kép: A Capitolium január 17-én félig feldíszítve (Kayla Bartkowski/Getty Images)