• Idegesség hatására testünk szinte minden pontja, köztük az emésztőrendszerünk is jelez.
• Sokaknál ilyenkor nemcsak izzadás, heves szívdobogás vagy kézremegés, de székelési inger is jelentkezhet. 
• Miért történik mindez, és mikor kell ezzel orvoshoz fordulni? 

A stresszre számos módon reagálhat a szervezetünk. Ebből a szempontból pedig különösen a bélrendszerünk érintett – lévén, hogy az agyunkkal is szoros összeköttetésben áll –, ami gyakran az emésztési funkciók változásain keresztül reagál a stresszre. Vagyis, ha valami miatt túl nagy rajtunk a nyomás, nem véletlenül szokás mondani (és érezni), hogy „gyomoridegem van”.

A székelési szokásokról történő diskurzus általánosságban tabunak számít, ezért a kutatók szerint az úgynevezett „stress poop” (magyarul stresszkaki) jelensége a valóságban több embert érinthet, mint ahányan bevallják. De mit is jelent ez pontosan? 

Ha alapvetően nem kellene vécére menned, mert már túl vagy rajta (és nincs semmilyen alapbetegséged), idegesség hatására viszont mégis késztetést érzel, minden bizonnyal így reagál a gyomrod a stresszre. Ami különösen akkor lehet bosszantó, ha úton vagy egy fontos vizsga vagy munkahelyi megbeszélés felé. De mégis miért történik mindez? És rendben van egyáltalán?

Így hat a szorongás a bélrendszerre

Annak ellenére, hogy a bélrendszer és az agy két teljesen különböző szervrendszer része, tagadhatatlan kapcsolat van közöttük. Képzeljünk el egy vezetéket, amely összeköti az emésztőrendszert a mellékvesével – vagyis az endokrin rendszerünk azon részével, amely fontos, testi funkciók szabályozásáért felelő hormonokat termel.

Kapcsolódó: Fájdalmas székletürítés? – Ezek az okok állhatnak a kellemetlen tünet hátterében

Amikor stressz ér bennünket, a hipotalamusz nevű agyterületünk üzenetet küld a mellékvesének, ami válaszul olyan hormonokat szabadít fel, mint a kortizol, a szerotonin és az adrenalin. Ennek tudható, hogy testünk a szorongásos állapotokra egy ösztönös, úgynevezett „üss vagy fuss” fiziológiai reakcióval reagál. A stresszhelyzetre adott válaszként tehát olyan hormonok termelődnek, amelyek fokozzák az éberségi szintet, a pulzusszámot és a vérnyomást. Mondhatni, szervezetünk így termeli ki a szükséges erőt ahhoz, hogy átvészelje a helyzetet, és elkerülje a vélt vagy valós veszélyt.

Emésztési ritmusunk és székelési szokásaink egyénenként változnak, az viszont biztos, hogy az erősebb stresszhatásokat mindannyiunk bélrendszere megérzi (Fotó: Getty Images)

Az említett stresszhormonok hatására pedig a bélrendszerünk is működésbe lép, az emésztőrendszer idegei összehúzódnak, ami érzésre általánosságban olyan lehet, mintha hullámok kavarognának a vastagbélben. Van, akinek ilyenkor hányingere lesz, míg mások erős izzadást, kézremegést, puffadást, székelési ingert, hasmenést, esetleg székrekedést tapasztalnak.

A kutatók úgy tartják, hogy az ekkor sokaknál jelentkező székelési inger nem feltétlenül a stresszből, sokkal inkább annak feloldásából fakad.

Mondhatni, mindez egyfajta kompenzációs reakció, ami segít kilábalni a szorongás hatására termelődő hormonlöketből. Előfordulhat, hogy ilyenkor csak magát az ingert érezzük, üríteni viszont nem tudunk. Ha az ellenkezőjét tapasztaljuk, akkor sem kell megrémülni, a „stresszes széklet” – bár hígabb lehet valamivel –, általában ritkán különbözik a „szokásostól”.  

A stressz hatására érzett székelési inger, illetve maga az ürítés tehát egy közel sem kóros folyamat része. Sőt, ha tudatosan odafigyelünk testünk jelzéseire, kifejezetten hasznos útmutató is lehet. Mozgalmas életünk során a testünk által küldött reakciókat könnyű figyelmen kívül hagyni. Pedig fontos, hogy tisztában legyünk minden olyan üzenettel, amelyet a beleink közvetítenek, hiszen bizonyos időközönként könnyen előfordulhat, hogy szinte észre sem vesszük, milyen régóta stresszhelyzet alatt állunk – vagyis valamin talán változtatnunk kellene.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Testünk különböző részei folyamatos összeköttetésben állnak. Normális tehát, hogy bizonyos tünetek vagy reakciók összefüggenek egymással. Amennyiben viszont túl gyakran érzünk ilyesmit, illetve más egyéb tüneteket is tapasztalunk, nem érdemes otthoni kísérletezésbe kezdeni különböző diétákkal és „csodaszerekkel”.

Ha úgy gondolod, hogy a stresszel való megküzdés ezen formája nagyban befolyásolja az életminőségedet, mindenképp érdemes felkeresned egy gasztroenterológust, hiszen ebben az esetben az irritábilis bélszindróma (IBS) gyanúja sem kizárható.

IBS esetén ugyanis a stressz a gyomorra is erősebb hatást mérhet.

Továbbá, ha az alábbi tünetek bármelyikét „stresszes ürülék” kíséretében is tapasztalod, feltétlenül keresd fel kezelőorvosodat a mögöttes okok feltárása és célzott kezelésük érdekében!

• Fekete színű széklet.
• Halvány, tartósan híg széklet.
• Véres széklet.
• Hirtelen súlyveszteség.

Kapcsolódó: Arra is van orvosi ajánlás, hogy mennyi ideig érdemes ülni a vécén

Kiemelt kép: Getty Images