Akárhányan állunk egy szobában, ha csak egy ember elkezd ásítani, az összes többi azonnali ingert érez, hogy kövesse a reflexet. Ismerős, igaz? Akkor is elkezdünk ásítozni, ha egyáltalán nem vagyunk álmosak, és olyannyira ragályos, hogy akár a telefonon keresztül is átvesszük az ösztönös ingerválaszt.
Egy tanulmányból nemrég kiderült, hogy a pisilés ugyanilyen járványos. A kiotói egyetem kutatói vizsgálódásuk során feltárták, hogy a csimpánzok nagyobb valószínűséggel vizelnek, ha látják, hogy mások ezt teszik.
Már évszázadok óta közösen járunk mosdóba
Köztudott, hogy az embereknél a közös mosdóba járás társadalmi viselkedésnek tekinthető – erősítette meg Ena Onishi, a tanulmány vezető szerzője. Egyes kultúrákban közmondások vagy különálló kifejezések is igazolják e szokás létezését.
Ez a magatartás évszázadok óta jelen van a művészetben, illetve a kultúrában, és a modern társadalmi kontextusban is megjelenik. „Kutatásunk azt sugallja, hogy ennek
a jelenségnek mély evolúciós gyökerei lehetnek”
– magyarázta a szakértő.
Ennyi ideig tart az egészséges pisilés
A kutatók azután döntöttek a jelenség kivizsgálása mellett, miután észrevették, hogy a japán Kumamoto Sanctuaryban élő, fogságban tartott csimpánzok hajlamosak egyidőben vizelni. A viselkedés az emberekre emlékeztette őket, így több száz órányi videó felvételt néztek végig a csimpánzokról, hogy mi történik, amikor az állatok könnyítenek magukon.
Megfigyeléseik szerint jóval összehangoltabban zajlott a vizeletürítés akkor, amikor a főemlősök véletlenszerűen pisiltek. Minél közelebb volt egy csimpánz ahhoz, aki éppen vizelt, annál valószínűbb volt, hogy ő is ugyanezt fogja tenni.
Vizelés alatt is szemmel tartják a főnököt
Habár a ragályos pisilésről eddig is úgy gondolták, hogy jellemző az emberekre, tudományosan még nem kutatták a jelenséget. Az új tanulmányban az ember legközelebbi rokonait vizsgálva arra jutottak, hogy az alacsonyabb társadalmi státusú csimpánzok nagyobb valószínűséggel másoltak valakit, aki éppen vizelt.
Ennek az lehet az oka, hogy
a hierarchiában lejjebb lévők jobban szemmel tartják a nagyobb tiszteletnek örvendő csimpánzokat,
vagy azért, mert stresszesebbek a társadalomban elfoglalt kedvezőtlenebb státuszuk miatt.
„Mivel egyetlen fajnál sem végeztek előzetes vizsgálatokat a ragályos pisilésről, párhuzamot vontunk a ragályos ásítással, ami egy másik félig akaratlagos fiziológiai viselkedésünk” – magyarázta a szakértő.
Eleinte a kutatók arra számítottak, hogy ugyanaz lesz a hatás a vizelésnél, mint az ásításnál, de inkább azt látták, hogy a társadalmi státusz befolyásolja a viselkedést erőteljesen.
Shinya Yamamoto, a tanulmány másik vezető szerzője lenyűgözőnek tartja a kapott eredményeket. Mint mondta: a tanulmány további érdekes kérdéseket vet fel a viselkedés társadalmi funkcióiról, és kíváncsiak, hogy ez a jelenség más fajoknál is előfordul-e.
Az emberek és az állatok több olyan társadalmi viselkedésen is osztoznak, amely a csoportos együttéléshez kapcsolódik,
és erősíti a tagok közötti köteléket.
Mindannyiunkra hatással van mások jelenléte, akár a legegyszerűbb mindennapi tevékenységek során is. Ezért lehetséges, hogy az ásítás, a séta, a ritmikus kopogtatás, sőt a pupillaméret változása is ragályosak éppúgy az embereknél, mint a csimpánzoknál.
Tusolás közbeni pisilés? Ezt mondja az urológus
Kiemelt kép: Getty Images