Andrew Feldmár és a pszichiátriai gyógyszerezés kritikája
A budapesti Feldmár Intézet alapítója 16 évesen, az 1956-os forradalom leverése után vándorolt ki Kanadába, saját bevallása szerint elsősorban családi okokból. A Torontói Egyetemen matematikusi képesítést szerzett, majd a Baltimore-i Johns Hopkins Egyetem PhD-képzésére járt szintén matematikából, de félbehagyta tanulmányait. Mesterképzését pszichológia szakon végezte el, doktori dolgozatát azonban soha nem írta meg, mert nem fogadták el a mély hipnotikus állapotokról szóló diplomatémáját. (…)
Joseph Forgas és a társas érintkezés pszichológiája
22 éves korában Ausztráliába emigrált, ahol szociálpszichológusként diplomázott, majd Oxfordban szerzett doktorátusi fokozatot. Jelenleg a sydney-i New South Wales Egyetem szociálpszichológia- professzora. Két gyermeke van, Sydney külvárosában él feleségével. Huszonhat könyvet és több mint kétszáz szakcikket és könyvfejezetet írt, az emberi társas kapcsolatok terén a nyolcvanas évektől megkerülhetetlen szaktekintélynek számít. (…)
Frank Furedi és a terapizmus kultúrája
A nemzetközi hírű szociológus korábban a Kenti Egyetem professzora volt Canterburyben. Szociológiai tárgyú könyveiről ismert elsősorban, amelyek közül legnagyobb port A terápiás kultúra (2004) kavart, amelyben a terápiás megközelítés mindent elsöprő, erősen megkérdőjelezhető befolyását vizsgálja az angolszász világra. (…)
Mihaly Csikszentmihalyi és a flow
Széchenyi- és Prima Primissima díjas professzor, a flow elméletének megalkotója. Édesapja diplomata volt, aki az akkor Olaszországhoz tartozó Fiumében állomásozott, amikor Mihály megszületett. A második világháború végén előbb Velencébe, majd Rómába menekült a család. (…)
Thomas Szasz és az elmebetegség mítosza
1938-ban emigrált az Egyesült Államokba, itt szerzett pszichoanalitikusi diplomát, majd pszichiáteri szak képesítést. A New York Állami Egyetem Egészségtudományi Centrumának professor emeritusa volt, ahol pszichiátriát oktatott. Az elmebetegség mítosza (1961) és Az őrültség gyártása (1970) című, nagy vihart kavart könyveinek állításai a köztudatban egybeforrtak a nevével. (…)
…
A cikket teljes egészében a Nők Lapja Psziché 2016/2. számában találod.
Szöveg: Oravecz Éva Csilla
Fotó: Archív
