Kamaszkorban különösen intenzíven formálódik az önkép és az önértékelés, ezért a szépségideálok különösen mély hatást gyakorolhatnak rájuk ebben az életszakaszban. A közösségi média folyamatosan ismétli és erősíti ezeket az irreális ideálokat, így a fiatalok könnyen azt érezhetik, hogy csak egy bizonyos megjelenés az elfogadható.
De miért válnak ezek az elvárások ennyire meghatározóvá? A kutatások szerint ennek nemcsak pszichológiai, hanem biológiai alapjai is vannak.
Még mindig nincs új a nap alatt
A divatvilág hosszú ideje a karcsúságot állítja a szépség középpontjába, vagyis a norma továbbra is a nagyon vékony testalkat. Az utóbbi években mégis úgy tűnt, hogy a testpozitív mozgalom változást hozhat. Megjelentek plus size modellek, és egyes ügynökségek elkezdtek kizárólag olyan modellekkel dolgozni, akik nem feleltek meg a korábban szinte kötelezően előírt vékony testalkatnak.
Ugyanakkor az úgynevezett skinny-shaming, vagyis a túlzott soványság miatti megszégyenítés is egyre gyakoribb jelenség, ami azt mutatja, hogy a testképpel kapcsolatos elvárások kettős mércéje továbbra is jelen van a társadalomban. Nemcsak a plus size testalkatúakat éri kritika, hanem azokat is, akik természetesen vékonyak.
Egyre több plus size modell kap lehetőséget, és néhány ügynökség már kifejezetten olyan modelleket választ, akik eltérnek a korábban elvárt, rendkívül vékony testalkattól. (Fotó: Canva)
Hogyan vésődnek be a szépségideálok?
A tudomány régóta tudja, hogy bizonyos tapasztalatok, különösen a gyermek- és kamaszkorban, mély nyomot hagynak az agyunkban. Ezt a jelenséget „bevésődésnek” hívják. Konrad Lorenz etológus a madarak viselkedését tanulmányozva fedezte fel, hogy a kiscsibék az első mozgó tárgyat – gyakran az anyjukat – kezdik követni, az első pillanatban kialakult kötődés pedig egész életükben megmarad.
Bár az emberi agy összetettebb, a kutatók azt találták, hogy a szépségideálok hasonló módon vésődnek be a fiatalok tudatába.
Funkcionális MRI vizsgálatok kimutatták, hogy amikor egy kamasz az ideális testalkatról lát képeket (például modellek vagy influenszerek posztjait), az agy jutalomközpontja, (az amygdala) és az orbitofrontális kéreg – amely az érzelmek szabályozásában és a jutalmazó ingerek feldolgozásában játszik szerepet – aktiválódik. Ez azt jelenti, hogy az agy ezeket a képeket pozitív visszacsatolásként rögzíti, így alakul ki mély, tartós kapcsolat az adott szépségideál és az önértékelés között.
Kapcsolódó: Már megint a soványság divat, és ez tovább erősíti az egyoldalú szépségideálokat
Miért olyan veszélyes ez?
A kamaszok számára a külvilág visszajelzései kiemelten fontosak, és ha azt látják, hogy csak egy bizonyos testalkat számít szépnek, könnyen kialakulhat bennük az érzés, hogy ők nem felelnek meg az elvárásoknak.
Ez a gondolat nemcsak a testképüket, hanem az önbizalmukat és mentális egészségüket is rombolhatja.
A kutatások azt mutatják, hogy azok a fiatalok, akik gyakran találkoznak ezekkel az irreális elvárásokkal, nagyobb eséllyel küzdenek étkezési zavarokkal. Kétségtelen, hogy a divatipar is nagyban hozzájárul az elvárásokhoz. Egy nemzetközi kutatás szerint a modellek jelentős része elégedetlen a testével, és sokan szigorú diétákat követnek, hogy megfeleljenek az iparági elvárásoknak.
Egyesek mindössze napi három almát esznek, vagyis extrém módon csökkentik a kalóriabevitelt.
Mivel a kamaszok gyakran példaképként tekintenek a modellekre és influenszerekre, a szigorú szépségnormák könnyen rájuk is átragadhatnak. Kim Kardashian például a 2022-es Met-gálára való fogyásával azt üzenhette, hogy a drasztikus diétázás és önsanyargatás elfogadható, ha az eredmény megfelel a társadalmi elvárásoknak.
Kapcsolódó: Ezekből veheted észre, ha baj van, és a kamasz gyereked evészavarral küzd
A szépségideálok örökölhetőek?
Meglepő módon, a szépségideálok hatása nemcsak egy generációt érinthet. Az epigenetikai kutatások szerint a szülők testképével és önértékelésével kapcsolatos tapasztalatok hatással lehetnek a gyerekek génexpressziójára is. Vagyis, ha egy anya egész életében küzdött a testképével, és ezt a szorongását továbbadta a gyerekének – akár tudatosan, akár tudattalanul –, akkor a gyerek is nagyobb eséllyel lesz elégedetlen a kinézetével.
Mi lehet a megoldás?
Kutatások azt mutatják, hogy a megfelelő beavatkozásokkal a bevésődött szépségideálok hatása csökkenthető. Az Eric Stice által kifejlesztett The Body Project például egy olyan program, amely segít a fiataloknak felismerni és tudatosan megkérdőjelezni a társadalmi szépségelvárásokat.
Íme néhány fontos lépés, amelyekkel hozzájárulhatunk egy reálisabb és elfogadóbb testkép kialakulásához:
- Tudatos médiafogyasztás: Fontos, hogy felismerjük a manipulált képeket és a mesterségesen kreált ideálokat.
- Sokszínű szépségkép támogatása: Olyan platformokat és influenszereket keressünk, akik a természetes szépséget és a testpozitivitást hirdetik.
- Nyílt kommunikáció a fiatalokkal: A szülők és a tanárok segíthetnek abban, hogy a kamaszok reálisan értékeljék saját testüket és önmagukat.
- Személyes példamutatás: Ha mi magunk elfogadóbbak vagyunk a saját testünkkel szemben, az a fiatalokra is pozitív hatással lehet.
A szépségideálok hatása mélyebb és tartósabb, mint gondolnánk. Azonban ha felismerjük ezt a problémát, és tudatosan kezeljük, megakadályozhatjuk, hogy a fiatalok a tökéletesség illúziójának csapdájába essenek.
Kiemelt kép: Canva
