10 különlegesség az Oscar-díjra nevezett magyar filmről, a Napszálltáról

Nemes Jeles László legújabb filmjét, a Napszálltát a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága a 2018. évi legjobb idegennyelvű film kategória jelöltjei közé választotta be. A film korábbi világpremierje kirobbanó siker volt a Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában, ahol elnyerte a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége zsűrijének a díját is. Hazánkban szeptember 27-től lesz látható országszerte a mozikban. Mi már nagyon várjuk, de addig is összegyűjtöttük a legérdekesebb információkat a magyar alkotásról.

  1. A film főszereplője Jakab Juli, egy fiatal és tehetséges színésznő, aki egyébként forgatókönyvírással is foglalkozik. A mindössze 30 éves nő korábban a Saul fia című alkotásban is feltűnt, ezelőtt pedig szerepelt reklámfilmekben, videoklipben, sőt ő biciklizett a 2014-es Senki szigetében is. Sokan nevezik ösztönös talentumnak, aki most már egyértelműen a világhír felé vezető úton jár.
  2. A mozi egyik nagy különlegessége, hogy a Saul fiához hasonlóan végig egy kézi kamerával követik a főszereplőt, viszont annyiban más, hogy a képarány itt bővül, így elkerülve a korábbi már-már klausztrofóbiás hangulatot.
  3. A filmben a Kossuth-díjas művész, Kulka János is feltűnik. A rendező ötletesen csempészte bele a színészt a történetbe, úgy, hogy a hazai sajtóvetítések után sokan csak találgattak, hol lehet valójában Kulka. A film producere aztán elárulta a megfejtést: a színművész a főhősnő számára fontos fotón szerepel, méghozzá annak édesapjaként. Végig az volt a koncepció, hogy a nézők nem jelenetekben, csakis a képen láthatják majd őt.
  4. A Napszállta forgatása 2017 nyarán zajlott, a stáb nagyjából két hónapig dolgozott budapesti és vidéki helyszíneken is. A szereplőgárda közel 200 főből állt, a magyarok mellett lengyel, német és román színészek is közreműködtek. Néhányan közülük a Saul fiában is játszottak korábban.
  5. Csodás 1910-es évekbeli kalapokat vonultat fel a film, egyesek szerint valóságos „kalap-paradicsom” kerül bemutatásra a moziban. A történet szerint ugyanis Írisz, a főszereplő az első képkockákon a szülei nevét viselő kalapboltba érkezik meg, de az üzlet már nem a felmenőié. Ennek ellenére megpróbál munkát szerezni ott, de hamarosan másra, testvérének keresésére terelődik a figyelme.
  6. A Napszállta leendő sikerét az is jelzi, hogy már 70 ország vette meg moziban való forgalmazásra a filmet. Már most átütő sikernek tűnik.
  7. A Saul fiához hasonlóan a Napszállta főhőse is mániákusan keres valakit: a bátyját, akit még sosem látott, sőt, akinek létezéséről eddig nem is tudott. A másik párhuzam a két nagyjátékfilm között, hogy a maga módján mindegyik a világvégét mutatja be (1913-ban járunk, a társadalmi különbségek által kettészakított Budapesten), egy olyan közeget, amely a pusztulás, a teljes szétesés és a morális és társadalmi csőd szélén áll.
  8. A film a 75. Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában is szerepelt, ami azért is óriási dolog, mert 24 éve nem vett részt magyar alkotás a megmérettetésen.
  9. A Napszálltát a fent említett fesztiválon kívül a Brit Filmintézet által szervezett 62. Londoni Filmfesztiválon is bemutatták, ahol eddig csak egy magyar filmet, Nemes Jeles László első nagyjátékát, a Sault vetítették le. Az idei eseményre mindössze 10 filmet hívtak meg, ahol a zsűri egyik elnöke A szoba Oscar-díjas rendezője, Lenny Abrahamson volt.
  10. Akkora az érdeklődés itthon (is) a filmre, hogy a hazai forgalmazó, a Mozinet új, premier előtti vetítéseket is meghirdetett szerte az országban. Ezeken az alkalmakon a Napszállta rendhagyó módon, kizárólag 35 mm-es kópiáról lesz majd látható. Mi már izgatottan várjuk!

Szöveg: L. J.

Nyitókép: facebook.com/sunsetnemes