Őszintén: „A terhes feleségem mellett lett viszonyom”

Ha egy férfi trófeákat gyűjt, azért általában megveregetik a haverok a vállát. Ha mindezt egy kapcsolat mellett teszi, már kevesebbeknek büszkélkedik el a hódításaival. De mi történik abban az esetben, ha a párja éppen a közös gyermeküket hordja a szíve alatt, amikor ismét nem bír a vérével? Lejegyezte: Ványik Dóra.

Pontosan tudom, hogy az emberek többsége abban a percben elítél majd, amikor elolvassa a címet. Azt is tudom, ha egyszer kitudódna, mit tettem, a szomszédok elfordulnának az utcán, az apósom és a sógorom addig ütne, míg mozdulok, és még a focistársaim is csendbe burkolóznának, amikor belépnék az öltözőbe. Éppen ezért gondosan ügyelek arra, hogy titokban maradjon a viszonyom a kolléganőmmel.

A dumámmal vettem le a nőket a lábukról

Soha nem vetettem meg a kalandokat, és bőven volt jelentkező a lányok közül már a húszas éveim elején, sőt a gimnáziumban is. Pedig őszintén megvallva nem egy Adonisz néz vissza rám a tükörből, egy teljesen átlagos fi ckó vagyok, átlagos magassággal, átlagos alkattal, „semmi különös” fejjel. Az egyik haverom szerint világéletemben a dumámmal tudtam labdába rúgni a csajoknál, alig akadt, akit legalább egy randira ne tudtam volna rábeszélni. Jó a humorom, és vág az eszem is – bár az egyetemen is sokszor inkább lyukat beszéltem a tanár hasába egy kettesért, mint hogy pótvizsgáznom kelljen. Mindig elértem, amit akartam. A bulikról rendre sikerült egy-egy új szőkét, barnát, feketét hazavinnem a kis garzonomba. Nem volt drága autóm, egy ütöttkopott bogárhátúval jártam, de doboltam egy bandában, benne voltam a focicsapatban, és kellően elvont és művészi voltam, hogy ez bejöjjön a nőknek. Időnként voltak hosszabb kapcsolataim, akár egy-két évre is leragadtam egy-egy lány mellett, akadtak, akikkel együtt is éltem, de soha nem hittem a monogámiában. Rendszeresen voltak a fi x nők mellett hosszabb-rövidebb viszonyaim, hol felvállaltan, hol titokban. Volt, aki elfogadta, hogy időnként nem alszom otthon, másnál előfordultak hisztik és kiborulások, de általában nem árultam zsákbamacskát. Gyakran a szeretőkből lettek a hivatalos barátnők, tehát tudták, hogy egy együttélés számomra nem jelenti azt, hogy nincs más az életemben.

Megijedtem, hogy bezár a bazár

Így ment ez egészen a harmincas éveim elejéig. A munkahelyemen gyakorlatilag nem volt olyan osztály, ahonnan egy-két nővel ne lett volna hosszabb-rövidebb viszonyom. Előfordult, hogy először a beosztott, aztán a főnök került az ágyamba. Aztán egy barátom szülinapi buliján megismerkedtem Sárival, és úgy tűnt, mindent megtaláltam egy nőben, amire szükségem lehet. Okos volt, szép, szenvedélyes, az ágyban is nagyon jól kiegészítettük egymást. Emellett pedig megadta nekem azt a figyelmet, törődést és csodálatot, amit elvártam. Egy szem fi ú vagyok a családban, két nővérem van, mindig is élveztem, hogy a körülöttem élő nők körbeugrálnak. Szóval Sári tökéletes alanynak tűnt, hogy megállapodjak, és valójában én is elhittem egy időre, hogy képes vagyok egyetlen ember mellett elkötelezni magam.

A teljes cikket a Nők Lapja Psziché 2018/6. számában olvashatjátok el. 

Szöveg: Ványik Dóra

Nyitókép: Thinkstock