Csajkovszkij híres balettjei:

A hattyúk tava

Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantázia volt, valódi hírnevét azonban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette. Egész estés balettjei és operái is elismerést hoztak neki, olyannyira, hogy művei a mai napig ismertek és közkedveltek. A hattyúk tava a zeneszerző első balettje volt, ami az évek során a balettirodalom egyik legtöbbet játszott darabja lett. A mű szövegét Vladimir Begicsev és Vaszilij Gelcer dolgozta ki egy régi orosz népmese alapján. A hattyúk tavát először 1877-ben mutatták be a moszkvai Nagyszínházban, az első hazai bemutatóra pedig 1951-ben került sor. A híres előadás méltán vált a 19. századi orosz balettjének legkiválóbb alkotásává.

A diótörő

Csajkovszkij munkáiban elsősorban a nemzeti romantika stílusjegyei jelentek meg, ami leginkább a dallamvilágot és a ritmuskészletet jelentette. Ezek az elemek azonban olykor az általános európai vagy éppen a nyugat-európai romantikával is összefonódtak. A diótörő, vagyis az orosz zeneszerző legutolsó darabja a látványvilágot és a szebbnél szebb jelmezeket helyezte a középpontba. A mesebalettnek is nevezett alkotás történetének alapja E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje. Az ősbemutatóra 1892 decemberében került sor Szentpéterváron, itthon pedig a Magyar Királyi Operaház mutatta be 1927-ben. Meglepő, de a háromfelvonásos darab eleinte nem villanyozta fel túlságosan Csajkovszkijt, mert attól tartott, hogy a pazar díszletek és kosztümök elterelik majd a figyelmet a mű zenei tartalmáról. Végül a mesetéma meggyőzte őt.

Csipkerózsika

Csajkovszkij mindhárom balettjénél a mesetéma állt a középpontban, mert úgy gondolta, hogy ezek a történetek zenével kombinálva nagyszerűen kifejezik majd az érzelmeket és a szenvedélyt. Második balettjét, a Csipkerózsikát 1890-ben mutatták be, a darab történeti alapját pedig Charles Perrault azonos című meséje adta. A mű koreográfiáját az a Marius Petipa tervezte, akivel A hattyúk tava premierjének 10. évfordulóján kezdett együttműködésbe Csajkovszkij. Így a francia származású és a balettben ekkor már előkelő helyet elfoglaló koreográfus készítette el a Csipkerózsika ötfelvonásos tervét. A szövegkönyvet Vszevolozsszkij írta meg, aki a darab díszleteit és jelmezeit is megtervezte. Nem volt kérdés, hogy a zene elkészítésére Csajkovszkijt kéri fel a „stáb”.

Csajkovszkij híres operái:

Anyegin

Csajkovszkij szerette az opera műfaját is. Annak ellenére, hogy „hamis művészetnek” nevezte, bevallotta, hogy van valami ebben a műfajban, ami minden zeneszerzőt vonz. A háromfelvonásos Anyegin 1879-ben került a nagyközönség elé Moszkvában. Csajkovszkij kérésére a bemutatón a konzervatórium növendékei szerepeltek. A hivatalos első előadás viszont később, 1881-ben volt, Magyarországon pedig 1902-ben az Operaházban mutatkozott be a darab. Érdekesség, hogy az orosz zeneszerző figyelmét egy énekesnő hívta fel Puskin regényére, aki azt az ötletet adta neki, hogy zenésítse meg a témát. Először furcsának találta a férfi a gondolatot, hiszen nem látott elég drámai cselekményt a műben, és ezért problémásnak tartotta a színpadra vitelét. Megoldásként végül az eredeti mű mindössze pár kulcsjelenetét dolgozta fel.

A pikk dáma

A pikk dáma szintén egy háromfelvonásos opera, aminek a szövegkönyvét maga a zeneszerző testvére, Mogyeszt Iljics Csajkovszkij írta. Az alap ugyancsak Puskin műve, méghozzá egy 1834-es novella volt. Az első bemutató 1890 decemberére tehető, hazánkban jóval később 1945-ben mutatta be a Magyar Állami Operaház. A darab zenéjére itt is a romantika jegyei hatottak, de már megjelentek a rokokó motívumai, hiszen Csajkovszkij nagyon szerette ezt a stílust. Az opera legismertebb jelenete Jeleckij herceg szerelmi vallomása és a pásztorjáték.

Szöveg: L. J.

Nyitókép: Pinterest