Így készültek a Nők Lapja 2019-es Iskolaválasztó Mellékletének rangsorai

Újra itt az év eleje és vele együtt a középiskolai felvételik is. Nincs már a régi „kék könyv”, amelyből a jelentkezők kiválasztották az iskolákat, az iskolarendszer pedig folyamatosan változik, a szülők sokszor tanácstalanok, hova is forduljanak a kérdéseikkel. A Nők Lapja 2019/4. számában éppen ezért +14 oldalas Iskolaválasztó Mellékletet találtok. Az ott található listák készítésének módszertani leírását alább olvashatjátok.

Listáinkat a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt készítette.

A rangsorok kialakításában az érettségin elért eredményeket használtuk a felsőoktatási eredmények helyett. Az erősebb magyar iskolákból igen nagyarányú a külföldön való továbbtanulás, de erről nincs pontos adat, ezért a továbbjutási esélyekről korrektebb képet mutatnak az érettségin elért pontszámeredmények. A szakgimnáziumok (korábban szakközépiskolák) esetében csak a középszintű érettségi eredményeket használtuk, mert nagyon kevés helyen tesznek a tanulók emelt szintű érettségi vizsgát. A szakközépiskolák, illetve fejlesztő szakiskolák esetében érettségi eredmények nincsenek, így ebben a képzési típusban a kompetenciaeredmények mellett figyelembe vettük a 2016/2017-os tanévben OKJ-képesítést szerzett diákok számát is.

A többváltozós matematikai-statisztikai módszerrel kialakított komplex mutató magában foglalja, hogy milyen az iskolában tanuló diákok tanulmányi teljesítménye, egyes tanulók milyen mértékben fejlődnek az intézményben, milyen sikeresen tudnak a diákok évről évre továbbhaladni az iskolában, mennyire veszélyezteti őket a lemorzsolódás, illetve hányan estek ki az adott intézményből a legutóbbi tanévben.

Bár a laikusoknak kicsit bonyolultnak tűnő módszertani számításokat alkalmaztunk, de épp ezért az eredmény árnyaltabb, mint a szokásos rangsorok.

A KOMPLEX MUTATÓ ÉRTÉKÉT ALAKÍTÓ ADATOK

Tanulók tanulói teljesítménye:

  • Gimnáziumok és szakgimnáziumok esetében a diákok középfokú érettségi tárgyakon elért átlagos százalékos teljesítménye az intézmény adott képzési típusán a 2016/2017-es tanévben.
  • Szakközépiskolák esetében a 2016/2017-es tanévben OKJ képesítést szerzett diákok aránya.

Tanulók fejlődése:

  • A diákok átlagos matematika és szövegértés kompetencia pontszám fejlődése 8.-ról 10. osztályra (2016/2017) a telephely adott képzési típusán (gimnázium, szakgimnázium vagy szakközépiskola) egy átlagos családi hátterű iskola tanulóihoz képest.

Továbbhaladás/lemorzsolódás:

  • Egy tanulóra jutó igazolatlan órák száma az intézmény adott képzési típusán a 2016/2017-es tanévben.
  • Tanköteles koron túli mulasztás miatt a tanulói jogviszony megszűnt a 2016/2017-es tanévben az intézmény adott képzési típusán.
  • Iskolaév végén tovább nem lépő tanulók száma a 2016/2017-es tanévben az intézmény adott képzési típusán.

A LEGSIKERESEBBEN FEJLESZTŐK

A hozzáadott érték típusú rangsor összeállításának módszere: a számítás az adott tanulónak a 8. és 10. évfolyamon mért matematika- és szövegértés eredménye és annak változása alapján történt. Vettük egyfelől a 10.-es kompetencia-pontszám intézményi átlagát, másfelől a változást olyan módon, hogy figyelembe vettük a diákok családi hátterét is. (Ez utóbbihoz megnéztük, hogy egy átlagos 8.-as pontszámú és családi hátterű telephely képzési típusán a diákok milyen átlagos 10.-es pontszámot érnének el, majd minden intézményre kiszámoltuk, hogy ettől mennyiben tér el az adott telephely képzési típusán elért átlagos 10. osztályos kompetencia-pontszám.) Így azokat az intézményeket tudtuk bevenni a vizsgálatba, ahol mindkét évfolyamra összekapcsolható adatok álltak rendelkezésre és ahol 50 főnél több megfigyelés volt, valamint az egyes telephelyek adott képzéstípusán a diákok legalább 80%-a kitöltötte a teszteket és legalább kétharmaduk megadta a családi hátterére vonatkozó adatokat.

Legmagasabb eredmények (abszolút értéken vett teljesítmények)

A gimnáziumok és szakgimnáziumok esetében a középszintű érettségin elért eredményeket és a kompetenciamérésen elért pontszámokat vettük figyelembe.

  • Gimnáziumok és szakgimnáziumok esetében:
    • a diákok középfokú érettségi tárgyakon elért átlagos százalékos teljesítménye az intézmény adott képzési típusán a 2016/2017-es tanévben.
      Számítási módja: Adott intézményen belül a diákok átlageredménye (az elérhető maximális pontszám %-ban) az összes érettségi tárgyból (4 kötelező és egy választható).
    • a 10.-es diákok átlagos matematika és szövegértés kompetencia tesztpontszáma a telephely adott képzési típusán (gimnázium vagy szakgimnázium) a 2016/2017-es tanévben
  • Szakközépiskolák esetében:
    • a 2016/2017-es tanévben OKJ képesítést szerzett diákok aránya. A szakiskolák azon fele került bele a listába, ahol a legmagasabb volt a szakmát szerzett diákok aránya. (Ez azt jelenti, hogy ezekben az intézményekben a szakmát szerzett diákok legalább az iskola létszámának közel egy ötödét tették ki.)
    • a 10.-es diákok átlagos matematika és szövegértés kompetencia tesztpontszáma a telephely adott képzési típusán (szakközépiskola) a 2016/2017-es tanévben

 

Nyitókép: Archív