Húsz évvel ezelőtt úgy sétálhattunk Dubrovnik középkori várfalán, hogy élvezhettük az eget, a tengert és a végtelen szabadság érzését. Ma is végigmehetünk az ódon köveken, de sok ezer ember között tülekedve, centiméterekért harcolva, akár csúcsidőben a metróban. Ugyanez a kiábrándító helyzet a párizsi bulvárokon, a prágai óvárosban, Salzburg sétálóutcáin vagy a budapesti karácsonyi vásárokban. Túl sok a turista. A világ megtelt.

OVERTOURISM

Már évekkel ezelőtt sokan figyelmeztettek rá, a turizmus rohamos bővülése veszélyes a környezetre, a települések szociális és kulturális értékeire: az „overtourism”-nak titulált folyamat szenvedéssé változtathatja az ott élő emberek mindennapjait. Ha nem lépnek fel ellene, az „elturistásodás”

 hosszú távú és sajnos visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Éppen azt az értéket teszi tönkre, ami annyira vonzza a látogatókat.

Mégis mit lehet tenni? Hiszen mást sem hallunk, mint örvendező jelentéseket arról, hogy ismét nőtt a vendégéjszakák száma, egyre többen jönnek, egyre többet költenek, nő a turizmus bevételeinek aránya a nemzeti jövedelemben. Nehéz ügy, szemléletváltásra volna ugyanis szükség: a rövid távú üzleti érdekeket kellene alárendelni a csak hosszabb távon megmutatkozó előnyökért. S minthogy súlyos pénzekről van szó, ezt nem lesz könnyű kiharcolni a városukat, településüket, végső soron az életüket védő embereknek.

Egy tavaly őszi elemzés (statista.com) szerint Barcelona, Amszterdam, Velence és Milánó után Budapest a turistákkal leginkább telített nagyváros Európában, ahol a turizmus káros hatásai már a helyi lakosok életében is tapasztalhatók. A mutató a szálláshelyeken fellelhető ágyak egy négyzetkilométerre eső számát, valamint az adott városban a főszezonban regisztrált turisták számát viszonyította a helyi lakosságszámhoz.

BARCELONA, A SZÓRAKOZTATÓPARK

A Rambla, ami valamikor a város legkedvesebb, árnyat adó sétálóutcája volt, ma az év kilenc hónapjában a helyiek számára no-go zóna. A városvédők szerint ez ma már nem sétány, hanem pénzgyár, ahol évente százmillió turista vonul végig. Ha mindegyik csak egyetlen eurót költ, az is iszonyú nagy összeg – egyeseknek. A híres Boqueria piacon, ahol néhány éve még a város elegáns éttermeinek séfjei válogattak halat, szarvasgombát vagy homárt, ma már szinte csak a turisták vásárolnak elvihető ételeket, műanyag dobozos italokat. Amikor az 1992-es olimpiára megnyitották a Barceloneta plázst, a városlakók örömmel üdvözölték az új, enyhülést nyújtó partszakaszt. Mára a helyieknek ez is no-go zóna lett, akkora a tömeg. Barcelona a helyiek szerint már csak utánzata az egykori városnak, valójában afféle szórakoztatóparkká vált. Az önkormányzat első lépésként a közelmúltban megtiltotta, hogy új szállodát építsenek a városban, és korlátozta a magánlakások kiadását is.

 AMSZTERDAM: ELTŰNNEK A LAKOSOK

Stephen Hodes, az Amsterdam in Progress vezetője szerint amióta Amszterdam történelmi városmagja Disneylanddé változott, lassan az utolsó lakók is elköltöznek. Hodes évekig népszerűsítette Rembrandt, Van Gogh, Anne Frank városát, izgalmas éjszakai életét, a szabad szexet és a legális drogokat. Most, harminc évvel később is szereti a szülőhelyét, de szerinte Amszterdam üzleti gettóvá vált.

– Korlátozni kellene az iderepülők számát (épp most bővítik a fapados légitársaságok járatait), a szállodahajók, a hotelek és a lakáskiadások forgalmát – állítja a városvédő. A korlátozásokkal persze az említett vállalkozások tulajdonosai és alkalmazottai nehezen tudnak egyetérteni. Amszterdam önkormányzata nemrég mégis szigorú szabályokat vezetett be, kitiltotta a turistabuszokat, nem engedi, hogy a jövőben újabb szálláshelyeket létesítsenek, vagy ajándéküzleteket nyissanak. A botrányos, a jóízlést sértő viselkedésért, utcai lerészegedésért, a hajókon tapasztalt vadulásokért – de még a szemetelésért is – súlyos bírságot szabnak ki, amit a kártyaleolvasókkal fölszerelt helyi rendőrök azonnal be is hajtanak. „Hirtelen túl sok lett a turista. Úgy érezzük magukat, mintha valamiféle gettóban élnénk” – ez az amszterdamiak véleménye Barcelona a helyiek szerint már csak utánzata az egykori városnak. Az 55 ezer lakosú Velencébe egy átlagos nyári napon 120 ezer turista érkezik, többségük csak a leghíresebb helyekre. Ez senkinek sem jó

VELENCE: LÁTOGATÓADÓ

Évente közel harmincmillió turista (az ott élőknek több mint száztizenötszöröse!) keresi fel Velencét, de csak az ötödük éjszakázik legalább egyszer a lagúnák városában – írja a traveller.com. A velencei városvédők régóta kifogásolják, hogy az egynapos turisták szinte semmivel nem járulnak hozzá a világörökségi helyszín bevételeihez. Ezért Luigi Brugnaro polgármester bejelentette, hogy idén májustól az önkormányzat látogatóadót vezet be, ami szezonon kívül 2,5 euró, főszezonban pedig 10 euró, és valószínűleg a busz-, vonat- vagy hajójegyek árába lesz beépítve. A többletbevételt a város tisztántartására, a rendfenntartásra s persze a középületek igen költséges renoválására fordítják.

MAGYARORSZÁG NEM CSAK BUDAPEST

Indra Dánielt, a KPMG turizmusért felelős üzleti tanácsadóját kérdeztük az overtourism jelenségről, hogy mennyire fenyegeti ez a magyar fővárost.

– Magyarországon túlzott turizmusról a helyi feszültségek ellenére sem beszélhetünk még, de tény, hogy a turistaszám növekedésével nő a kockázata. A problémák elkerülése érdekében összehangoltan kell cselekedni, mert hatékony rövid távú eszközök nincsenek. Célzott adatgyűjtéssel feltérképezhető egy desztináció turizmusa, látogatóinak összetétele, viselkedési és költési szokásai. Ez fontos alap a turisztikai fejlesztések hatásainak méréséhez és a döntéshozatalhoz. Mindenképpen enyhíteni kell a Budapestközpontúságon. Ehhez vonzó vidéki látványosságok, események kellenek, valamint jó minőségű, növekvő szobakapacitás. Van rá remény, mivel a következő két évben a tervek szerint több mint 1300 vidéki szállodai szobát adnak át. A turizmus időbeli széthúzásához négyévszakos attrakciók, és több program is kell. Ez már komolyabb kihívás, igényli a magánszektor és az önkormányzatok, kistérségek együttműködését.

Előremutató lépés az overtourism megakadályozására, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség rendezvénykoordinációs központja egyeztet a budapesti nagyrendezvényekről, hogy ezek a lehető legkisebb fennakadást okozzák a budapestieknek. Ezenkívül a kormány létrehozta a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programot, amely láncba szervezi és összekapcsolja az attrakciókat és a szálláshelyeket, így növelve az élménypontok számát az országban. Mindez jótékony hatással lehet a turisztikai szektor teljesítményére, a turistaforgalom egyenletesebb eloszlására.

Jásdi Beáta

A cikk eredetileg a Nők Lapja 2019/9. számában jelent meg.

Szöveg: Jásdi Beáta

Fotó: Getty Images