Időről időre lefotózzák, címlapra kerül. Mosolyog, lelkes, királynős. A közbeeső pillanatokban nincs fotózás, ki kíváncsi az előzményekre? A hajnali reptereken átrángatott bőröndöt, a könyörtelen próbát, egy-egy fájdalmas megjegyzést, a fáradtságot, a nyűgöt… senki nem fotózza le. Legyen elég annyi, hogy a művész képes rá, hogy benyúljon valamely számunkra megközelíthetetlen világba, megragadjon valamit, és azt ki is hozza onnan. Méghozzá úgy, hogy én, a hallgató, megérezzem, miről van szó. Vass Virág interjúja.