Imádok antikváriumokban bóklászni, régi könyveket lapozgatni, mert mindig találok valami furcsát, érdekeset. Most is: ebkapor, téved a szemem a véletlenül kinyíló, poros keményfedelű egyik oldalán szereplő, eddig sohasem hallott szóra…

Ebkapor. Egy árva, szerelmes tizenkilencedik századi grófkisasszony elvadult kertjének leírásában említik, és nyilván növény… mégis, istenigazából mi lehet ez? Kapóra jött a hír: elkészült A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötete, amely az e és é betűkkel kezdődő szavakat gyűjti össze, persze nem az összeset, mert míg az a vagy c betűs szavak belefértek egy-egy kötetbe, e és é betűs szavakból rengeteg található a magyar nyelvben, a munka nagyja bizony még hátra van. Annál is inkább, mivel f betűből sincs kevés, a győztes pedig a k betű, ezzel kezdődik a legtöbb magyar szó. Foglalkozásomból adódóan naponta használok különböző szótárakat, e hírre mégis elgondolkoztam. Milyen keveset tudunk a szótárkészítésről, arról a heroikus munkáról, amelyben több tucat ember, lexikográfusok, szócikkírók, szak- és nyelvi lektorok és ma már informatikusok is részt vesznek! Nem is sejtettem, hogy először 1831-ben merült fel, hogy szükség lenne egy nyelvünk teljes leírását magába foglaló értelmező szótárra, és hogy bár azóta sokféle etimológiai mű is készült, egyik sem pótolhatja azt a munkát, amely még 1985-ben kezdődött, és most jutott el az e-vel és é-vel kezdődő szavakig – ez a majdan kész mű 20-25 százaléka.

Hatalmas projektről van tehát szó, amely számtalan dilemmát vet fel. Sejtjük, hogy nyelvünk valaha volt minden szava nem kerülhet bele; nagy kérdés tehát, melyik szót nyilvánítják a készítők arra érdemesnek. Például mi a helyzet az új szlengkifejezésekkel, és mikor mondhatjuk, hogy egy szó végleg kiment a divatból. No és egy kényes téma: mi a sorsuk a trágár szavaknak? Feltételezem, nincs tabu, hiszen egy tudományos igényű műből aligha lehet kihagyni őket, elég baj, hogy használói nem tudják, mennyit vétenek a kulturált társalgás szabályai ellen, amikor kötőszó helyett is azt a bizonyos, b-vel kezdődő, török eredetű szót választják. De inkább ne ezt keressék rákattintva a nagyszotar.nytud.hu aktuális online oldalára, hanem sok-sok szép szavunkat!

Ja, és hogy mi az ebkapor? Egy nem túl jó illatú székfűfajta, amely még orvosi célra sem használható, én mégis hálás vagyok neki. Mint mindennek, ami az anyanyelvünket szolgálja.

Balázs-Piri Krisztina

A jegyzet eredetileg a Nők Lapja 2019/15. lapszámában jelent meg.