Míg korábban a teljes tabusítás és információhiány volt jellemző, ma már gyakorlatilag szexuális túlingerlésben élünk. A leggyakoribb hiba, amikor másokhoz hasonlítjuk magunkat, torzítunk, általánosítunk. Ráadásul a szexuális nehézségeinket sok esetben még magunknak is szégyelljük bevallani, pláne a párunk előtt felvállalni, ha megváltozott bennünk valami, vagy a szexet már nem élvezzük, nem kívánjuk úgy, mint korábban.

„A tünetegyüttes elkülöníthető az alapján, hogy veleszületett vagy szerzett zavarról beszélünk-e. Fontos megtudni, hogy az illetőnek szenvedést okoznak-e a tünetek, a párkapcsolatára mennyire vannak romboló hatással, és hogy a szexualitás elkerülése mennyire tudatos vagy nem tudatos. A statisztikák szerint a nők kb. 33%-a, a férfiak 13%-a szenved szexuális vággyal kapcsolatos zavartól” – hangsúlyozza Román Boglárka szexuálpszichológus.

Mi lehet a gond?

A szexuális életünkre kiható zavarok sokfélék lehetnek, sokszor tévesen használjuk a fogalmakat, ezért már rögtön az elején érdemes tisztázni ezeket.

Frigiditás: A szexuális vággyal kapcsolatos zavarok körébe sorolható a hipoaktív szexuális vágy (köznyelven frigiditás). Ebben az esetben a szexuális aktivitás és vágy tartósan csökken vagy megszűnik. Ezt leggyakrabban a hosszabb ideje kapcsolatban (házasságban) élő párok élik meg.

Szexuális averzió: Ez egyfajta szexuális fóbia. Ilyenkor a puszta érintés gondolata is szorongást okoz az illetőben, ezért igyekszik minden testi kapcsolatot elkerülni. „A szexuális anorexia is tekinthető szexuális averziónak, ezalatt a szexuális együttlétek megszállott elkerülését értjük – mondja szakértőnk. – Az anorexia »megszakított étvágyat« jelent. Azok, akik szexuális anorexiával élnek, elkerülik, félnek vagy rettegnek a szexuális intimitástól. Hasonlóan az evéshez köthető anorexiához: egy kontrollvesztett állapotban él a páciens, és az elkerülés mértéke egyre szélsőségesebb lehet. A szexuális anorexiát egyfajta kettősség is jellemezheti: a túlzó mértékű szexuális aktivitást felválthatja a szexualitás teljes elkerülése.”

Aszexualitás: A fentieken túlmutatva ez a fogalom a szexuális vonzalom teljes vagy részleges hiányát jelenti. Sok aszexuális ember azonban érez (romantikus, plátói, esztétikai vagy érzéki) vonzalmat, van igénye közel kerülni valakihez, ellenben nincs belső késztetése, hogy a vonzódást szexuális úton is megélje, nem szenved saját tüneteitől, nem érzi magát rosszul attól, ha nem teljesít.

Keressük meg a kiváltó okot!

A szexuális anorexiát legtöbbször trauma váltja ki. A trauma nem minden esetben egyenlő egy erőszakos élmény átélésével. Kiválthatja például a nem megfelelő szexuális nevelés, az alacsony önértékelés, a testképzavar, a túl korán átélt szexuális élmény, esetleg depresszió, de akár csalódás (például válás vagy szakítás) is.

„A megvonásig való eljutásban szerepet játszhatnak még partnerkapcsolati vagy házassági problémák, az eltérő kulturális közeg, a másik nemmel kapcsolatos negatív beállítódások és tapasztalatok, a szexualitáshoz való negatív viszonyulás, a hozzá kapcsolódó félelmek és szorongások, a terhességtől való félelem vagy esetleg vallási okok eredményezte tilalom, és a mindezekhez köthető szorongás” – összegzi a szexuálpszichológus.

Viktória (32) öt boldog és kiegyensúlyozott év után döntött férjével a gyerekvállalás mellett. Már a terhesség sem volt komplikációmentes. Viktória teste rosszul fogadta a hormonális változásokat: erős hajhullás, kellemetlen bőrprobléma és terhességi cukorbetegség kísérte végig a várandósság hónapjait. Szüléskor 14 órán át vajúdott, és átszakadt a gátja. Férjével sosem voltak heves vitáik, nagy nézeteltéréseik, egy kérdést leszámítva: szeretnének-e még egy gyereket. Az édesapa rajongásig imádja kislányukat, de vágyott egy kisfiúra. Amikor a házaspárnál felmerült a kistestvér kérdése, Viktória szorongani kezdett, onnantól kezdve az intim együttlétek száma csökkent.

„Közel négy év elteltével sem voltam felkészülve egy újabb gyerek vállalására. Sem testileg, sem lelkileg – meséli Viktória. – Felszabadító körülményként éltem meg, ha munka ügyben hetekre külföldre utazott a férjem. Ilyenkor nem kellett kibúvókat keresnem, fáradtságra hivatkoznom.”

…

A teljes cikket a Nők Lapja Psziché 2019/2. számában olvashatjátok el. 

Szöveg: Szaniszló Edina

Illusztráció: Shutterstock