Rend a lelke mindennek – tartja a mondás. És az édesanyám is. Meg az ő anyukája is. Generációról generációra öröklődik a minta, hogy miként tegyünk rendet otthonunkban. De amit kisgyerekként megtanultunk a szüleinktől, az vajon felnőttként is él bennünk? Élre vasalt nadrágok, precízen hajtogatott bugyik, fényesre sikált bútorok, szolid dekoráció és tökéletes rend uralja a lakást? Vagy jobban szeretünk egyensúlyozva közlekedni a szőnyegen szétszórt ruhák és tárgyak közötti üres sávban, és elolvasásra váró könyveket halmozni? Különfélék vagyunk, így különbözőképp viszonyulunk a rend kérdéséhez is. Hunya Csilla pszichológus szerint a rendünk mi vagyunk, amelybe több tulajdonságunk, adottságunk belesűrűsödik: így a szorongási szintünk, a családi örökségünk, az aktuális lélekállapotunk. Mindenkinek megvan az egyedi, csak rá jellemző rendje, amely ezekből a vonásokból adódik össze.

Otthonunk a lelkünk tükre?

„A pszichológiai irányzatok egyetértenek abban, hogy az otthonunk sokkal több egy passzív fizikai háttérnél, a lakó és az otthona között valamiféle kölcsönös kapcsolat áll fenn – fejti ki Hunya Csilla. – Ha krízisbe kerülünk, otthonunk is úgy tűnik, felrobban. Ha szerelmesek leszünk, gyakrabban használunk lakásunk díszítésére szenvedélyesebb színeket. Ha veszteség ér minket, és gyászunkban befelé fordulunk, otthonunk is kevésbé kapcsolódik a kinti világhoz. Minél inkább szorong valaki, annál fontosabb számára az otthon rendje, szemben a külvilág kiszámíthatatlanságával. A kreatív géniuszoknak erre általában nincs szükségük: a belső szabadságuk nyilvánul meg a külső tárgyi szabadságban. Mindemellett a családi kapcsolatainkról is árulkodhat az otthonunk állapota. Ha például a családi asztal kizárólag tárolóként szolgál, érdemes megvizsgálni a családi egységet, az összetartozást, hiszen az étkezőasztal épp ennek a legfontosabb színtere. Az otthonunkat terápiás célokra is használhatjuk, aminek lényege a rend helyreállítása. Ha például az étkezőasztalról lesöpörjük az ott tárolt dolgokat, gyorsan láthatóvá válnak a háttérben megbújó egyéni és kapcsolati elakadások. Ezeken dolgozva és a konyhaasztalt folyamatosan fókuszban tartva gyógyulhat a család. Ha megértik a családtagok az asztal és az összeülés pszichés jelentőségét, megtanulhatnak újra együtt lenni, odafigyelni, kapcsolódni, megosztani.”

Rendteremtés KonMari módra

Ha ezek után úgy döntünk, rendet teszünk otthonunkban, erőt adhat egy jól felépített koncepció. Ebben segíthet nekünk a világhírűvé vált rendszerezőmódszer terjesztője, a japán Marie Kondo, aki küldetésének érzi, hogy a rendrakáson keresztül örömöt szerezzen a világnak. A rendszerezőguru hamar népszerűvé vált praktikus ötleteivel és egyedi attitűdjével. Marie szerint empátiát kell tanúsítanunk a körülöttünk lévő tárgyak iránt, valamint az otthonunkat köszönet illeti azért, mert biztonságot nyújt nekünk. Meggyőződése, hogy olyan tárgyakkal kell körülvennünk magunkat, amelyek jókedvvel töltenek el minket. Ezért arra bátorít, hogy szabaduljunk meg azoktól a dolgainktól, amelyekben nem leljük örömünket. Előbb azonban köszönjük meg nekik az eddigi szolgálatot.

…

A cikk folytatása mellett 6 hasznos tippet is találhattok a Nők Lapja Psziché 2019/2. számának 40. oldalán.

Szöveg: Pápai Anita

Nyitókép: Getty Images