7.30 ÉBRESZTŐ, INDULÁS A SULIBA

Nóri álmosan issza a kakaóját, amikor megérkezünk, nem olyan régen kelt fel, közben az édesanyja tízórait készít neki, és amikor minden kész, a kislány felpattan a biciklijére, és már indul is a suliba. A legtöbb diák így érkezik, rengeteg színes kerékpár árulkodik erről az iskolaudvaron. Katonáné Bagi Évi fogad bennünket, bemutatkozunk, majd leülünk hátra, hogy a lehető legkevésbé zavarjuk az órát. A gyerekek még csendesek, talán nem sikerült egészen felébredniük. József Attila Altató című verséről beszélgetnek, és a verselemzésből mindenki füzetében kis vázlat is születik kicsengetésre. Nagyszünet követezik, átsétálunk a szomszédos óvoda épületébe, itt található az étkező és a konyha. A konyhás néni minket is kínál, a gyerekeknek nem nagyon tetszik az étel, bele-belecsípnek, de inkább szaladnának játszani. Nincs sok idejük, hamar becsöngetnek, és már kezdődik is a matematika óra. Összefoglalás következik, sok mindent kell tudni, de a legfontosabb tudnivaló a szorzótábla. Most is ezt kezdik gyakorolni, méghozzá mozgásos, játékos formában. Négy kisdiák áll a terem négy sarkába, a tanító néni mondja az összeszorzandó elemeket, és az a győztes, aki leghamarabb kimondja a megfejtést. A győztes „kiüti” a mellette állót, és a helyére állhat, a saját helyére pedig választhat valaki mást. Ha körbeér, vissza az eredeti helyére, mert mindig ő mondta ki a helyes megfejtést, akkor Éva néni kisötössel jutalmazza. Változó a siker, nem is olyan könnyű nagyon gyorsan megmondani az eredményt, például hogy mennyi 7×8, vagy 8×9. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül, Nóri is, sikerül négyszer leggyorsabban eltalálnia a helyes eredményt, így egy kisötössel lesz gazdagabb. Az összefoglaló feladatok lassabban mennek, Pistike, az osztály legapróbb kisfiúja oldja meg őket a leggyorsabban. Mások komótosabban dolgoznak.