Ülő életmód, gyakori stressz, rendszertelen étkezés, esti bőséges és kései vacsorák, túlsúly – ezek a legjellemzőbb okok, amelyek az egyre többeket érintő, a 21. század kórképének is tekinthető refluxbetegséghez vezetnek. Dr. Tamássy Klára belgyógyász-gasztroenterológus írása.

A fejlett ipari országokban, illetve Európában a lakosság közel 40 százalékánál jelentkeznek felnőttkorban a reflux gyanúját felvető tünetek, melyek gyakorisága a 40. életév felett rohamosan nő. Felmérések szerint a lakosság 20 százalékának hetente, 40 százalékának havonta vannak refluxos panaszai. A betegségben szenvedők között több a férfi, mint a nő, arányuk 1,5 az 1-hez.

Kellemetlen tünetekkel jár

A reflux kialakulásához a számítógép előtti hosszadalmas, nyolc–tíz órás ülés, a feszültség, az információáradat okozta állandó stressz, a rendszertelen étkezés és életmód (a reggeli, étkezés nélküli kávéfogyasztás és dohányzás; a csúcsforgalomban órákig tartó utazás; a napközben autóban vagy számítógép előtt magunkba tömött „fast food”; a kevés mozgás; az esti relaxáció hiánya; a kései, bőséges, alkoholfogyasztással kísért vacsorák) mind-mind hozzájárulnak. A kórképet a felső emésztőtraktus összetett mozgászavara okozza, melynek következtében a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló sósav és pepszin, illetve egyéb gyomortartalom (ételek, fűszerek, gyógyszerek, a nyombélből való visszaáramlás eseteiben epe és hasnyálmirigynedv) irritálják a nyelőcső nyálkahártyáját.

Ha a sav, a gyomortartalom a nyelőcső felső szakaszába, valamint a szájüregbe, illetve a garat, a gége és a légutak területére is feljut, akkor „nyelőcsövön kívüli tüneteket” is előidéz. A mellkasi fájdalom hátterében is állhat akár típusos refluxos tünetekkel nem járó refluxbetegség. A krónikus köhögés, a gyakori krákogás, a torokfájdalom, a különböző fogászati eltérések, valamint az alvászavarok gyakori oka is a reflux. A rendszeres nappali tünetektől szenvedő betegek kb. háromnegyede éjszakai refluxról is beszámol, ez pedig jelentősen rontja az életminőséget.

Normál körülmények között a nyelőcső alsó szakasza és a gyomorszáj a rekeszizom alatt lévő kis rostok által rögzített helyzetben van. A nyelőcső alsó szakaszán található, speciális simaizomfonatot magában foglaló alsó nyelőcső-záróizom akadályozza meg a gyomortartalom nyelőcsőbe áramlását. A hasüregre gyakorolt nyomás – emelés vagy tartós esetben elhízás esetén – azonban ismétlődő átmeneti tüneteket okoz (hányás, rendszeres böfögés, köhögés), amelyek ha fokozódnak, az reflux kialakulásához vezet. Ez a magyarázata annak, hogy bizonyos sportok és foglalkozások, amelyek a hasüregi nyomás növekedését okozzák (súlyemelés, evezés, fúvóshangszereken játszás), a reflux tüneteinek gyakoribb jelentkezését idézik elő.

A gyomorszáj gyakran átmeneti, stressz okozta nyitott állapota is létrehozhat refluxos panaszokat. A nyelőcső alsó záróizmának működésére bizonyos gyógyszerek is hatással vannak, ilyenek pl. a fogamzásgátlók, altatók, depresszió elleni szerek, hörgőtágítók. Nem ritka eltérés a rekeszizomsérv, amely sokszor epekövességgel társul. A tipikus refluxos tünetek nélkül tapasztalható köhögés, valamint légzési panaszok hátterében az esetek 40-50 százalékában vizsgálatokkal igazolható reflux áll.

A teljes cikket a Nők Lapja Psziché 2019/2. számában olvashatjátok el, ahol tippeket is kaphattok a reflux megelőzéséhez.

Szöveg: Dr. Tamássy Klára

Nyitókép: Getty Images