A görög és római mondák olyan időkről mesélnek, amikor még istenek uralkodtak a Földön. Zeusz, Héraklész, Héra és társaik mítosza tizenkét csillagjegyet ajándékozott nekünk az égbolton. Fedezzétek fel ti is személyiségetek legfontosabb vonásait!

A KOS-MÍTOSZ

Atamasz, Théba királyának felesége el akarta tenni az útból férje első házasságából született gyermekeit. Ino ezért megmérgezte a termést, és azt mondta népének, ha Phrixoszt és Hellét feláldozzák az isteneknek, véget ér az éhínség. Ekkor az első feleség, a gyermekek anyja, Nephele a kicsiket egy kosra ültette, hogy elmenekülhessenek. Ám útközben a lány, Helle a tengerbe fulladt. Bátyja túlélte, és a kost feláldozta az isteneknek. Az állat a csillagok közé emelkedett: bátor, optimista, őszinte és óriási életörömöt sugároz.

A Kos az áldozatkészséget is szimbolizálja, és mindig a célra tör. Soha nem támad hátulról, és ha valami nem sikerül, azon nem bánkódik.

A BIKA-MÍTOSZ

Az olümposzi főisten, Zeusz beleszeretett a fiatal Európába, Agenor király lányába. Ahhoz, hogy megnyerje őt magának, fehér bikává változott át. Európa meglátta az állatot, megsimogatta, és felült a hátára. Ám a bika magával ragadta a lányt Krétára, és a kedvesévé tette.

A Bika jegyében születettek türelmesek, ha valamit szeretnének elérni, azt el is fogják. Megbízhatóak, és a durva köntösük érzékeny szívet takar…

AZ IKREK-MÍTOSZ

A szépséges spártai királyné, Léda ikreket szült. Az egyik, Pollux, halhatatlan volt, hiszen az apja Zeusz. Castor viszont halandónak született, mert neki földi ember volt az apja. Amikor Castort megölték, akkor a testvérét szerető Pollux arra kérte apját, hogy emelje ki őt a halhatatlanságból. Ám Zeusz ezt nem tette meg, azóta a két testvér szüntelenül kergeti egymást a túlvilágon és az égbolton.

Az Ikrek jegyében születettek hangulata gyorsan változik, nagyon jó a humoruk, igazi társasági lények. A gondokon gyorsan túlteszik magukat, nem rágódnak a múlton.

A RÁK-MÍTOSZ

Zeusz testvére és felesége, Héra meg akarta semmisíteni Héraklészt. Amikor a hős férfi a vízikígyóval birkózott, Héra még ráküldött egy hatalmas rákot, hogy végezzen vele, csakhogy a nagy erejű vitéz mind a kettőt legyőzte. Az istenasszony tervének meghiúsulása ellenére a ráknak adományozott egy helyet az égbolton.

A Rákok barátságosak, békések, ám ha nem ők állnak a figyelem középpontjában, akkor agresszívvé válhatnak.

AZ OROSZLÁN-MÍTOSZ

Eurüsztheusz mükénéi király megbízta Héraklészt, hogy egy szörnyeteget – aki folyamatosan félelemben tartotta birodalmát – semmisítse meg. Ez a szörnyeteg, aki oroszlán volt csillogó bundában, egy nagyon biztonságos, titkos barlangban élt. Ahhoz, hogy a nagy erejű hős az állatot kicsalogassa, le kellett zárnia az összes kijáratot, kivéve egyet. Amikor az oroszlán kisétált, csapdába esett, és Héraklész a puszta kezével győzte le. Az Oroszlánok hallatlanul nagy erővel rendelkeznek. Szeretetre méltóak, nagy a szívük. Kedvelik a luxust, az első osztályú dolgokat.

A SZŰZ MÍTOSZ

Hadész, az alvilág istene megszerette a szépséges szüzet, Zeusz lányát, Perszephonét. Elrabolta a lányt az alvilágba, hogy feleségül vegye. Erre a szűz anyja, Démétér mérges lett, és tönkretette az összes termést a földön. Éhínséget hozott az emberekre. Ahhoz, hogy az embereket megmentsék az éhhaláltól, Zeusz bölcs döntést hozott: Perszephoné az év felét töltse az alvilágban a férjével, a másik felét az anyjával, a földön. Így született a Szűz csillagjegye az égbolton.

A Szűz jegyében születettek türelmesek, pontosak, szorgalmasak. Szívesen kritizálnak, de ha velük történik ez meg, azt nehezen viselik. Sok közöttük a munkamániás.

A MÉRLEG-MÍTOSZ

A szerelem és a szépség istennője az ókori görögöknél Aphrodité, a rómaiaknál Vénusz. Akkor született, amikor Kronosz levágta apjának, az ég istenének, Uranosznak a nemi szervét, és a tengerbe dobta, mire a víz habot vetett, és az egyik hatalmas hullámból kikelt egy kagylóhéjon a gyönyörű Aphrodité. Amikor Julius Caesar naptárreformot hajtott végre, akkor keletkezett a Mérleg csillagkép. A Mérleg két serpenyőjében két világos csillag található. Az ókori görögök azt gondolták, hogy ez a Skorpió két ollóját jelképezi.

A Mérlegek imádják a harmóniát, gyengéjük a szép tárgyak iránti vonzódás. Mindennél fontosabb számukra a párkapcsolat.

A SKORPIÓ-MÍTOSZ

Orion nagyszerű vadász volt, akinek ugyan sok istennő hevert a lábai előtt, ám beleszeretett Artemiszbe, a vadászat istennőjébe. Artemisz egy skorpiót küldött rá, amely megharapta és megölte Oriont. Az istenek mindkettejüket az égre helyezték, ahol a mérges ízeltlábú nem érheti utol a vadászt: a Skorpió, a nyári csillagkép sosem látszik együtt a téli Orionnal!

A Skorpiók jól tudnak uralkodni magukon, szenvedélyesek, megnyerő kisugárzásukkal bárkit elvarázsolnak. A sértést soha nem felejtik el, és tudják, mikor jön el a bosszú ideje.

A NYILAS MÍTOSZ

Dionüszosz, Zeusz és Szemelé fia, a bor és a mámor istene úgy vélte, be kellene avatni Héraklészt a mámorosság titkaiba. Azt tanácsolta, hogy álljon meg Pholosz kentaurnál. Ám a bor illata odacsalta a többi kentaurt, és gyorsan kialakult a kentaurok között a harc. Héraklész a buzogányával és a mérgezett nyilaival elüldözte őket. Az egyik nyila véletlenül eltalálta a bölcs Kheirónt, akit a hérosz nem tudott meggyógyítani. Kheirón fájdalma elviselhetetlen volt, és se felépülni, sem meghalni nem tudott. Így aztán felajánlotta magát Zeusznak, aki felemelte őt az égboltra.

A Nyilasoknak hatalmas a szívük, segítőkészek, az igazságra törekszenek. Vidámak, szórakoztatóak, olykor nagyon makacsok.

A BAK-MÍTOSZ

Még az istenek is féltek akkor, amikor az titánok megjelentek a Földön. Az óriások az eget is meg akarták hódítani. Minden isten elmenekült, vagy állattá változtatta magát. Egyedül Zeusz küzdött a titánokkal. Pán, az erdő istene varázspálcával változtatta át saját magát. Amikor látta, hogy Zeusz bajban van, akkor őt is megmentette. A főistent annyira elvarázsolta Pán álruhája, hogy a baklábú, szarvval rendelkező Pánnak külön helyet ajándékozott az égbolton.

A Bak-szülöttek megbízhatóak, kitartóak, erős akarattal rendelkeznek. Spórolósak, és nehezen mutatják ki az érzelmeiket.

A VÍZÖNTŐ-MÍTOSZ

A görög mitológia szerint a Vízöntő Deukaliónnal, Prométheusz és Klümené fiával azonos. Ő egy kilencnapos vízözön idején hajózott az óceánon, és végül a Parnasszoszon kötött ki. Ott lett az új emberi nemzedék ősatyja. A Nap akkor haladt keresztül ezen a csillagképen. Babilonban túlcsorduló edénynek látták a kancsót, magát a Vízöntőt pedig a tizenegyedik hónappal hozták összefüggésbe, amelyet égszakadásnak neveztek. Az egyiptomiak az élet vizét osztották szét a földön és az égen. A kancsót a jó szerencse forrásának tartják.

A Vízöntők változékonyak, ám pontosan tudják, mit akarnak. Senki nem korlátozhatja őket. A szabadság mindennél fontosabb számukra. Toleránsak és nagyvonalúak.

A HALAK-MÍTOSZ

A görögök szerint Aphroditéről és Erószról, míg a rómaiak Vénuszról és fiáról, Cupidóról gondolták úgy, hogy megtámadta őket Tüphón, a szörnyeteg. Anya és fia az Eufráteszen keresztül menekültek, és mindketten hallá változtak. Hogy el ne sodródjanak egymástól, egy szalagot kötöttek egymás lábára. E szalagot a szeretet kötelekeként tartják számon.

A Halak jegyében született akkor boldogok, ha segíthetnek másoknak. Mély érzelemvilággal rendelkeznek. Gyakran kevés az önbizalmuk.

 

Nyitókép: Thinkstock