A Rolling Stones világhírű énekesének életét és sikereit megvizsgálva megállapíthatjuk: Mick Jagger gyakran kacérkodott az ördöggel. Nézzük csak végig mindezt pontról pontra! Végh Nóra írása.

Mint azt a kultikus Angyalszív című film is bemutatta, gyakori vélekedés az a sikeres, körülrajongott sztárokkal kapcsolatban, hogy – úgymond – eladták lelküket a sátánnak. Így vásárolták meg az evilági üdvöt, a túlvilágiért cserébe. Nem túl jó üzlet, ráadásul nem is mindenkinek jönne be. Mert a könnyen jött siker lehet, hogy a gonosz adománya, de a tehetség biztosan nem.

Mick Jagger gyakran kacérkodott az ördöggel. Első filmjének címe is ez: „Együttérzés a sátánnal”, mely egyébként egy dalának a címe is. Ez lehetne afféle árulkodó jel, hogy mégiscsak volt itt valami túlvilági biznisz, ám, ha kissé megkapargatjuk a felszínt, és utánajárunk, sokkal prózaibb okokra lelhetünk. A Rolling Stones egyszerűen nem volt elég sikeres. Az volt, de nem eléggé.

A sikeres második

A híres-neves Beatles, a nagy népszerűségű csapat, a lányrajongók szíve csücske után mindig kicsit lemaradtak a versenyben. Másodiknak lenni nem rossz, gondolhatnánk, de itt valóban tetten érhető ama sátáni gondolat, ahogy azt Madách Imre Az ember tragédiájában megírta, Lucifer szájába adva a következő monológot: „Megúntam ott a második helyet, / az egyhangú, szabályos életet, / éretlen gyermek-hangu égi kart / mely mindég dícsér, rossznak mit se tart. / Küzdést kívánok, diszharmóniát…” Hát így. S ez még csak nem is Jagger, vagy az együttes, hanem a menedzsment döntése volt, akik eme „jó fiúk-rossz fiúk”, azaz Beatles kontra Rolling Stones leosztásban kívántak teret nyerni a könnyűzenei piacon protezsáltjaiknak.

Pedig maga Jagger nyilatkozta, hogy ő tulajdonképpen sohasem álmodozott zenei karrierről, sztárságról, világsikerről. Felmenői pedagógusok voltak, és maga is a tanári pályát célozta meg eleinte, majd közgazdaságtant tanult. Ez utóbbinak azért valószínűleg hasznát vette, mikor már a siker csúcsán milliókkal kellett gazdálkodnia.

Akarni csak a végzetet lehet

Habár az nem teljesen hihető, hogy Jagger úgy csöppent bele a show-bizniszbe, mint Pilátus a krédóba, de az igen, hogy ifjúságában maga sem álmodott ekkora pályamódosításról és zenei sikerről. Annál is kevésbé, mert sem ő, sem a zenekar többi tagja nem tanulták a zenét, és még kottát sem olvasnak. A csillagok is alátámasztani látszanak ezt az ellentmondást és sorsszerűséget, mivel az énekes születési képletében a bolygók nagy számban az Oroszlánban helyezkednek el, míg abban az időben, amikor az együttes megalakulhatott, az 1962-es év kezdetén, tömeges bolygóáthaladásról számoltak be a Vízöntő jegyében. Ami Jagger Oroszlános bolygóival szemben áll, de a céljait jelölő ég közepén éppen. Azaz, a célkitűzés teljesen ellentmond az eredetének, a konzervatív gyökereknek fittyet hány a korszellemet követő életcél.

A cikk folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2019/4. lapszámában olvashatjátok el. 

Szöveg: Végh Nóra

Nyitókép: Getty Images