• A finomságokkal (darált dió, mogyoró, kakaó ) gazdagított piskótatorták készítésekor sarkalatos pont a receptben megadott hozzávalókból kevert massza sütése és a torta kihűtése. A kapcsos tortaforma (esetünkben 26 cm átmérőjű) alját – és csakis az alját, az oldalát nem (!) – kibéleljük sütőpapírral, beleöntjük a masszát. A tetejét elsimítjuk úgy, hogy a forma szegélyén kissé magasabb legyen, mint a közepén, mert így sülés közben kevésbé púposodik fel a piskóta. Középső bordamagasságra állított rácsra helyezve 35-40 percig sütjük. Közben a sütő ajtaját nem szabad kinyitni, különben összeesik a tészta. A sütési idő végén tűpróbával ellenőrizzük, hogy teljesen átsült-e.
• A kikapcsolt, kitámasztott ajtajú sütőben 5 percig, majd rácsra emelve 10 percig pihentetjük a megsült piskótatésztát. Vékony pengéjű késsel körbehaladva leválasztjuk a forma belső oldalfaláról, a tetejét meghintjük kevés darált dióval, sütőpapírt fektetünk rá, és rácsra borítjuk. Meglazítjuk, és leemeljük róla a tortakarikát, majd a fém tortalapot, végül a torta alját borító sütőpapírt, és konyharuhával letakarva hagyjuk teljesen kihűlni. Mivel a torta teteje kerül alulra, a sütés közben esetleg keletkezett púp szépen lelapul.
• Az a legjobb, ha a töltés előtt 12-24 órával megsütjük a piskótát, hogy szépen, morzsálódás nélkül tudjuk lapokra vágni. Deszkára helyezzük, hosszú, egyenes pengéjű, fűrészfogú késsel (vagy tortahúrral, illetve a torta „dereka” köré hurkolt-húzott erős cérnaszállal) 3 azonos vastagságú lapra vágjuk. A legbiztosabb, ha megmérjük a torta magasságát, és arányosan elosztva 3 fogvájót szúrunk egymás fölé az oldalába – ez azért is hasznos, mert a megtöltött tésztalapokat így az eredeti helyükre tudjuk visszahelyezni.
• Akkor lesz szép sima a megtöltött tortánk teteje, ha az aljára az eredeti felső lap kerül, a tetejére pedig a biztosan sima alsó.
• A megtöltött tortát – egyelőre még díszítés nélkül – legalább 12 órára hidegre tesszük, hogy a krém teljesen megköthessen, és szeletelés közben ne essen szét.
• A tálalás előtt következik a díszítés. A darabosra vágott diót serpenyőbe szórjuk, zsiradék hozzáadása nélkül, folyamatosan keverve-rázogatva világosdrappra pirítjuk, majd azonnal lapostányérra csúsztatjuk, mert a forró serpenyőben továbbpirul és könnyen megég. Hagyjuk kihűlni, aztán „betapasztjuk” vele a torta oldalát, ami már a tálalón pihen.
• A torta tetején célszerű előre kijelölni a szeletek helyét – vannak olyan tortarácsok, amelyek megfordított oldala erre a célra van kiképezve, de vonalzóval-késheggyel is egyszerűen kivitelezhető ez a művelet. A jól behűtött(!) tejszínt kemény habbá verjük, csillagcsőrös nyomózsákba töltve rózsákat nyomunk belőle a szeletek szegélyére, végül a cukrozott cseresznyével (vagy felezett diószemekkel) díszítjük. Tálalásig hidegen tartjuk.
• A megtöltött, de díszítetlen torta remekül bírja a mélyhűtőt, így akár előre is lehet dolgozni.  Sütőpapírral beterített lapos tálra vagy tálcára helyezzük, és takaratlanul betesszük a mélyhűtő gyorsfagyasztó részébe. 2 óra múlva betakarjuk egy másik sütőpapírlappal, 8-10 óra múlva pedig nagy méretű nejlonzacskóba vagy dobozba zárjuk, és áttesszük a mélyhűtő tároló terébe. Fogyasztás előtt 4-5 órával, még fagyos állapotban lehántjuk róla a papírt, tortatálra csúsztatjuk, szobahőmérsékleten (!) hagyjuk felengedni, végül a recept szerint díszítjük. Ugyanezzel a módszerrel a maradék (van ilyen?) tortát is elmenthetjük „ínségesebb” napokra.
• A könnyen megavasodó olajos magvakat (diófélék, mák), a pirospaprikát, sőt a molyosodásra hajlamos száraz hüvelyeseket is célszerű a mélyhűtőben tárolni, és mindig csak annyit kivenni belőle, amennyire éppen szükségünk van – percek alatt felengednek és máris dolgozhatunk velük.
• Mazsola a mikróban: a kemény mazsolaszemeket, megmossuk, tűzálló tálkába szórjuk, meglocsoljuk 1-2 evőkanál vízzel, letakarjuk, és a mikró legmagasabb fokozatán 30-45 másodpercig puhítjuk. Hagyjuk kihűlni, végül többszörösen összehajtogatott papírkendőre terítve felitatjuk róla a nedvességet, és máris dolgozhatunk vele. Ilyenkor a rumot egyenesen a krémhez adjuk.

A Nők Lapja 2019/42. és egyben 70. születésnapi lapszámában rövid interjút olvashattok Lajos Marival, sőt, kedvenc receptjeiből is főzhettek. A magazin október 15-től kapható az újságosoknál.

Szöveg: Lajos Mari, Sors Rita

Fotó: Körmendi Imre