Mi az: kicsi, elfér a tenyerünkön, mégis hatalmas és félelmetes erők lakoznak benne? Hát persze, hogy a varázsgyűrű! Világszerte minden nép legendájában szerepelnek mágikus erejű gyűrűk, melyek szerelmet, halált, átkot, áldást, hatalmat, erőt, halhatatlanságot és még sok mindent adományozhatnak viselőjüknek. De vajon miért pont a gyűrű? Miért „ő” az ékszerek közül a „legvarázslatosabb”, és nem mondjuk a karkötő vagy a nyaklánc? Gál Ildikó írása.

A gyűrű kör alakja a világmindenséget idézi, így a teljesség, tökéletesség szimbóluma. Minden gyűrű ezáltal világmodell, világképmás: önmagába tér vissza, mint az örök körforgás, nincs kezdete és vége. A gyűrűkben tehát az emberi elme valójában a végtelent próbálja megjeleníteni. Ám az is igaz, hogy minden nép legendavilágában felbukkannak varázsgyűrűk, melyek különféle képességekkel látják el birtokosukat. Ennek azonban szinte mindig súlyos ára van. A mágikus gyűrűk ugyanis gyakran sötét, démoni arculattal is rendelkeznek: a hatalommal való felruházásért cserébe eltorzíthatják viselőjük lelkét, aki ezáltal a gyűrű rabjává válik. A motívum ismerős lehet Tolkien A Gyűrűk Ura című világhírű fantasyjából, de ő is az ősgermán Nibelung- eposzból, illetve az egyetemes „gyűrűmitológiából” merített. Ismerkedjünk meg hát ezekkel a titokzatos ékszerekkel, melyek viselői a végzet urának érezték magukat, ám végül mégis őket győzte le a végzet!

Álkirály Izrael trónján

A történelem nagy „gyűrűbirtokosai” szinte kivétel nélkül királyok vagy varázslók voltak – illetve mindkettő egy személyben. Utóbbira példa Salamon, Izrael legbölcsebb és legtehetségesebb uralkodója (Kr. e. 971–932), akit a zsidó hagyományok hatalmas mágusként, démonok uraként és parancsolójaként mutatnak be.

A rabbinikus iratokból megtudhatjuk, hogy Salamon tudásának és varázserejének titka egy gyűrűben rejlett, amelyet ő maga készített. Salamon gyűrűje egy aranykarika volt, zafírkővel, melybe a hexagram jele volt bevésve – ez az, amit Dávid- csillagnak is hívnak. A gyűrű hatalmával a király bármikor megidézhette a szellemvilág lakóit, kommunikálhatott velük, értette az állatok nyelvét, alakváltó és láthatatlan lehetett, és még számtalan képességgel rendelkezett. Salamon főművét, az Úr jeruzsálemi templomát is a gyűrű erejével építette.

Ám egyszer Asmodeus, a démonok fejedelme megunta, hogy a király ugráltathatja, és ellopta a gyűrűt. A mágikus talizmán ereje révén felöltötte Salamon alakját, az ékszert pedig a tengerbe dobta. Az igazi Salamonnak senki se hitt, őrültnek nézték, amikor bizonygatta, hogy ő a király, és kihajították saját palotájából.

Mit tehetett mást a király: vándorútra indult. Egy hercegnővel megismerkedve együtt bolyongták be a Közel-Keletet, míg végül egyszer sült halat vettek a tengerparton. Amikor felnyitották, a hasában megtalálták a gyűrűt. A talizmán azonnal felismerte igazi urát, ettől kezdve neki segített. Salamon a gyűrű erejével leleplezte a csalót, és visszaszerezte trónját, ám egy tanulsággal gazdagabb lett: a gyűrű nem juthat gonosz kézbe. Ezért halála előtt nem merte fiára örökíteni, inkább ő is a tengerbe dobta, nehogy bajt hozzon az emberiségre. A minden idők legnagyobb mágikus talizmánjának tartott Salamon gyűrűje így ma is a Földközi-tenger fenekén pihen valahol.

A cikk még nem ért véget, a folytatást a Nők Lapja Ezotéria 2019/5. lapszámában olvashatjátok el.

Szöveg: Gál Ildikó

Fotó: Getty Images