Az énekesnő a tőle megszokott halk és közvetlen módon invitál be az otthonába. Teával kínál, és amíg megiszom, érezhetően elpárolog belőlem minden sietség, stressz. A tágas, minimál terekben megnyugszom, az alattam elterülő budai panoráma pedig kitágítja a tudatomat és megnyitja a lelkem. Veronikának nem is kell mondania, már tudom, miről szól a lakása: az alkotás csöndjéről.

„A hektikus zenészlét mellett szükségem van nyugalomra, és a körülöttünk levő sok zöld hozzásegít az alkotáshoz nélkülözhetetlen ihlethez – olvas a gondolataimban a művész, azzal kinyitja a harmonikaszerű teraszajtót, és kivezet a város fölé nyúló teraszra. – Látod, közel vagyunk egy erdőhöz! Lehet futni, kerékpározni, vagy egyszerűen csak sétálni egy nagyot. De legalább ilyen súllyal esett a latba a lakás kiválasztásánál az is, hogy én a szemközti dombon voltam kisgyerek. Innen pont rálátok arra a városrészre, ahol négyéves koromig laktunk a szüleimmel, és ez biztonsággal tölt el. Mindebből sejthető, hogy az otthonunk nem új építésű. Ezt a négylakásos társasházat 1986-ban adták át. Kicsit tologattuk a falakat, kialakítottunk egy konyhát, amely egy térben található a nappalival, és a lépcsőfeljárót is átvariáltuk, de alapvetően ugyanaz a lakás. Két szint, plusz ez a kis, teraszos kert előttünk, a hegyoldalban. Kerttervezőt kértünk fel, hogy rendbe tegye, de ez már a jövő nyár zenéje! Idén tavasszal költöztünk be, de mivel a nyár nagyon sok fellépést és utazást tartogatott, igazából most kezdjük belakni az első közös otthonunkat a férjemmel.”

Az énekesnő megosztja velem, hogy eddig London és Budapest közt ingázott, a férje ugyanis a brit fővárosban dolgozott. Ő hol itthon próbált Gyémánt Bálint gitárművésszel, vagy útközben koncerteztek valahol Európában. Az utóbbi hét éve erről az útközben levésről szólt, meséli, ami egyrészt rendkívül inspiráló, de nagyon fárasztó is.

Hogy képben legyenek: Harcsa Veronika a Budapesti Zeneakadémia jazz tanszaka után a brüsszeli Királyi Konzervatóriumba jelentkezett mesterképzésre, később elkezdett dolgozni egy berlini kiadóval, ahol több lemeze megjelent, a férjével pedig öt évvel ezelőtt egy párizsi koncertjén ismerkedett meg. Az elmúlt években Londonba járt haza, miközben Budapesten megtartott egy kis bázist, az említett gyerekkori családi fészek lett a leánylakása. Az ingázó évek után most a férjével együtt Budapesten telepednek le. Ezek után nem csodálkozom, ha egy egészen egyéni, kozmopolita-művészlakást fogok látni.

…

A teljes cikket további enteriőrfotókkal együtt a Nők Lapja Enteriőr 2019/2. számában találjátok. A magazin október 11-től kapható az újságosoknál.

Szöveg: Koronczay Lilla

Fotó: Körmendi Imre