– Már negyedik éve ingázol Dunaújváros és Budapest közt. Nem fárasztó? Jut idő az édesanyádra?

– Azt nem mondom, hogy nem volna jó lazítani, de élvezettel dolgozom, számomra sokat jelent a munka, hogy munkaadó lehetek, tervezhetek, kitalálhatok dolgokat, taníthatok. Néhány hete volt nálunk az évad ötödik bemutatója, Egressy Zoli kicsit mára átírt Portugálja, ami siker. A munka erőt ad. Édesanyámra pedig muszáj, hogy jusson időm, hiszen sokat köszönhetek neki. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a Naphegyen születtem, nőttem föl, és most is ott élek a családommal, anyu pedig a fal túloldalán, a szomszéd lakásban. Nem kell messze menni, hogy lássuk egymást.