Egy kórházban „felejtett” kisbaba fényképét közölték az újságban, akinek így próbáltak szülőket keresni. Ha Lajoska megtetszett az olvasónak, akkor már nyúlhatott is a telefonért, az örökbefogadási procedúra ezzel el is indult. Ma már természetesen nem szabad nyilvánosságra hozni személyes adatokat, de a hatvanas években a gyerekjogokat közel sem tekintették olyan fontosnak mint ma, az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének megszületésére is 1989-ig kellett várni. Néhány évtizeddel ezelőtt alig voltak gyermekvédelmi intézmények, a krízisterhességekkel nem foglalkoztak szakemberek. Ami nem változott: a társadalom ma is elítéli a gyerekéről lemondó anyákat, pedig azóta sokkal árnyaltabban megismertük azt a válsághelyzetet, amikor egy szülő nő erre a drámai döntésre jut. Sokszor a családon belüli erőszak következménye a nem kívánt terhesség, de számtalanszor fordul elő az is, hogy a kétségbeesett anya a helyi közösség nyomása miatt dönt az elhagyás mellett. Azt nem tudjuk, hogy Lajoska esetében mi volt a helyzet, utólag is reméljük, hogy szerető családhoz került.