A skandináv országokban a hulladékimportálás bevett szokás, ugyanis a szemét nagy fűtőértékkel bíró nyersanyag, amit folyamatosan újra tudnak hasznosítani. Ám amíg itt virágzik a „szemétbiznisz”, más országokban – ahol jóval melegebb van, és kevesebb fűtőanyagra van szükség – szinte belefulladnak a hulladékba, a lerakóüzemek csordultig vannak, és nem győzik feldolgozni a kidobott holmikat. A Nők Lapja 2016/22. számában kiemelten foglalkozunk a témával, de amit a magazinban nem tudunk bemutatni, az az, hogyan alakul a szemét útja, miután a kukában kerül.

Egy hét hulladéka

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének statisztikája szerint egy ember, egy nap alatt átlagosan körülbelül 2 kilónyi szemetet termel az USA-ban, ami összeadva sokkal több, mint amit az ország fel tud dolgozni. Gregg Segal fotós is erre szerette volna felhívni a figyelmet 7 Days of Garbage című fotósorozatával, melyben a szomszédjait, illetve a barátait kérte meg, hogy álljanak modellt számára az egy hét alatt összegyűlt hulladékuk között. A végeredmény elgondolkodtató.

További képeket a fotósorozatból itt találtok.

Az óceán mélyén

Egy angol fotós, Mandy Baker a Csendes-óceán északi részén összegyűjtött törmelékéből készített – ha mondhatjuk ezt – csendéletet, bemutatva, hogy a vizeink mennyire szennyezettek. A képeket elnézve ijesztő belegondolni, milyen sok szemét kerül a tengerekbe, óceánokba, de abba még inkább, hogy ez milyen hatással van az élővilágra.

Itt találjátok a sorozat további képeit.

Pazarló életmód

Fókuszban a pazarlás, ezzel a címmel készített figyelemfelkeltő fotókampányt Peter Menzel és felesége, Faith D’Aluisio, akik az Egyesült Államok óriási szemétlerakóinak problémáját dolgozták fel képeiken. A résztvevő családok egy heti szemetét átválogatták, tisztára mosták, lemérték, majd aszerint különválogatták, hogy melyek az újrahasznosíthatóak vagy komposztálhatóak – bal oldaliak –, és melyek kerülnek a hulladéklerakókba – jobb oldaliak.

Még több fotóért kattintsatok ide.

Kicsiből valami nagyot

Barry Rosenthal művész nem mindennapi anyagokat használ fel kollázsaihoz: azokból a kidobott holmikból dolgozik, amelyeket mások kukáiban talál. Képeinek mondanivalója azonban ennél sokkal mélyebb tartalommal bír, azt szeretné velük sugallni, hogyha kicsiben jobban odafigyelünk a környezetünkre, azzal globális szinten is sokat tehetünk a bolygóért.

Itt tudjátok a sorozat többi képét megnézni.

Amit a víz partra mos

A Mexikói Sian Ka’an területe gyönyörű partvidéki rész lehetne, ha nem sodornák ide az áramlatok a világ különböző pontjairól a szemetet. Alejandro Duran körülbelül a hat kontinens 50 országából talált már itt különböző dolgokat, melyeket aztán kompozícióba rendezve meg is örökített. Ezekből a képekből jól látszik, attól, hogy közvetlenül nem ártunk a környezetünknek, még nem biztos, hogy a távolban nem okozunk károkat.

A sorozat további képeit itt találjátok.

Szöveg: Debreceni Andrea

Fotó: slate.com, designboom.com, smithsonianmag.com, cbsnews.com, boredpanda.com