Tegnap Párizsban jártam. Képzeletben. És ha már ott jártam, most is, mint azelőtt, elugrottam a Louvre-ba. Online. Hihetetlen élmény! Nincs sorban állás a pénztáraknál, nincs lökdösődő turistatömeg, különös dolog az íróasztalomnál a laptopomon egyedül nézni a csodát: hogyan tárja ki szárnyait a főlépcső fölé magasodó Szamothrakéi Niké, a győzelem halhatatlan istennője, és hogyan mosolyog a rejtélyes Mona Lisa, aki titokzatosságát talán reményekkel teli áldott állapotának köszönheti. A fi renzei Francesco del Giocondo selyemkereskedő feleségéhez akkor sem kerülhetnék közelebb, ha nyitva lenne a március közepén nagy viharok közepette bezárt, 227 éve múzeumként működő Louvre.
Online kószálok a világ legnagyobb múzeumaiban. Megfogadtam a westminsteri egyetem pszichológusának tanácsát, aki szerint egy-egy 3D-s séta a nevezetes épületekben csökkenti a stresszt, és javítja a látogatók hangulatát. Talán azért is, mert a sok-sok szépséges néznivaló megerősít bennünket makacs hitünkben, hogy a művészet örök, és hogy semmi, de semmi sem győzheti le az alkotó, kreatív embert.
A virtuális séta sokak szerint persze nem kárpótolhatja a személyes élményt, de meglepetéseket is hozhat. Remekműveket láthatunk úgy, ahogy azelőtt sohasem. A Vatikán leghíresebb műemlékében, a Sixtus-kápolnában anélkül gyönyörködhetünk Michelangelo mennyezetfreskóiban, hogy a körülöttünk feltorlódó tömegben a nyakunkat kéne csavargatni. Ádám teremtését, a művészet egyik nagy csodáját szinte ugyanúgy, olyan közelről láthatjuk, mint ahogy festőállványán valamikor maga a zseniális alkotó láthatta. No és a fi renzei Uffi zi! Benne Botticelli két remekművével, a Vénusz születésével és A tavasszal: mindkettő a szépség és a remény apoteózisa, árad belőlük a harmónia. A madridi Prado is nagy kedvencem. Valamikor Lion Feuchtwanger könyve, a Goya keltette fel a kíváncsiságomat a spanyol festő iránt, aki kétszer festette meg Alba hercegnőt, meztelenül és felöltözve, a legenda szerint legyőzve a szerelme előtt tornyosuló akadályokat.
A sor vég nélkül folytatható. Nem maradhat ki belőle az amszterdami Van Gogh Múzeum, a velencei dózsepalota, az ugyancsak párizsi Musée d’Orsay az impresszionisták gyöngyszemeivel, és New York legnagyobb múzeuma, a Metropolitan, amelynek egyik épülete magyar alkotó előtt tiszteleg: a Met Breuert Breuer Marcellről, a Bauhaus neves iparművészéről, az első modern, csővázas szék megalkotójáról nevezték el. A Google Arts & Culture (#stayathome edition) elnevezésű fantasztikus programnak köszönhetően több száz múzeumban tehetünk virtuális sétát ezekben a nehéz, ingerszegény napokban. Köszönet érte mindazoknak, akiket illet.
Balázs-Piri Krisztina
A jegyzet eredetileg a Nők Lapja 2020/16. számában jelent meg.
