Azzal mindenki tisztában van, hogy a Föld vízellátása szűkös – a harmadik világ országaiban például kifejezetten kritikus állapotok uralkodnak – ám arra már kevesen veszik a fáradtságot, hogy utána nézzenek, ez egész pontosan azt jelenti, hogy a Földet borító 70%-os vízfelületnek csupán a 2,5%-a friss, fogyasztható víz, mely sajnos egyre inkább csökken. Hogy ez mekkora problémát jelent, azt talán nem is kell mondanunk, a következő találmányok mindennél ékesebben árulkodnak a szomorú tényekről.
A jövő úszó városai
2013-ban a londoni polgármesteri hivatal és a RoDMA, azaz a London’s Royal Docks pályázatot hirdetett egy olyan úszó falu létrehozására, mely másfélszer akkora, mint a Green Park. A célkitűzés az volt, hogy a 670 lakásos, közterekkel tarkított területet hozzanak létre a Wensum és Yare folyók környékén, melyek az árvizes időkben sem veszélyeztetettek – ezen a területen ugyanis nagyon gyakoriak az ár- és belvizek. Az első ilyen jellegű megvalósítás végül mégsem itt történt, hanem a Temzén, 2015-ben adták át a 10ha Albert Island-ot, amely egyelőre könnyűipari célokra használható csak, viszont a jövőben már tervezik, hogy egy vegyes, irodai, lakó- és szabadidős célokra is használható úszó szigetet hoznak létre a belváros egy másik részén is. Amszterdam egyébként már büszkélkedhet egy ilyen jellegű közösséggel, Ijburg tulajdonképpen nem más, mint egy vízen úszó városrész.
Az Albert Island
4 az 1-ben
A Water Sensitive Urban Design egy tökéletes megközelítés arra, hogyan lehet a városi víz körforgását – ide értve a csapadékvíz, a talajvíz, a szennyvíz és a vízellátás használatát – úgy megtervezni, hogy az az esztétikum mellett a praktikumot is szolgálja, azaz minimalizálja a környezetszennyezést, újrahasznosítson, és emellett a lehető legkevesebb vizet pazarolja el. A Közel-Keleten, Ausztráliában és az Egyesült Államokban már használják ezt a technológiát a városi vízelvezető rendszerekben, de más országok is egyre inkább érdeklődnek iránta, ugyanis hatékonyságban verhetetlen – ezt a következő videóban is láthatjátok (nem kell ahhoz angolul tudni, hogy megértsétek).
A kerképárosok kedvence
Kristof Rezetar szabadalma, azaz a Fontus öntöltődő kulacs összegyűjti a levegőben található nedvességet, majd a páracseppekből ivóvizet alakít. A dolog tudományos részleteibe nem mennénk bele – akit mégis érdekel, itt elolvashatja –, de a lényeg, hogy egy óra biciklizés alatt – nyilván a megfelelő éghajlati viszonyok között – gyakorlatilag akár fél liter víz is előállítható, ami a hosszú kerékpáros utazások alkalmával nagyon jó szolgálatot tehet.
Az okos vízgyűjtő
Egyetlen zuhanyzás alkalmával átlagosan 40 liter vizet használunk el, ami nálunk is óriási pazarlásnak számít, de a harmadik világ országaiban, ahol amúgy is szűkösek a vízkészletek, még nagyobb pocsékolást jelent. Ennek megszüntetésére fejlesztették ki a Gris névre hallgató felületet: a csúszásmentes, leginkább szobamérlegre hasonlító tárgy a zuhanyzóba állítva összegyűjti a lecsordogáló víz 90%-át. Négy cellájában – egyenként – összesen 10 liter víz fér el, amelyet aztán öntözésre, vagy akár a WC öblítésére is fel lehet használni, ezzel, a cég becslései szerint közel 1,5milliárd liter vizet meg tud spórolni egy 50 milliós lakosságú ország.
Amit ti tehettek
Nem mindenki lehet feltaláló, de ez nem jelenti azt, hogy ti, az otthonaitokban nem tehettek a vízpazarlás ellen, ehhez adunk néhány tippet. Nem is hinnétek, mennyit számítana, ha minden ember próbálná ezeket betartani!
- A kádfürdő akár 70 liter vizet is jelenthet naponta (fejenként!), amelyet aztán egyszerűen a csatornába eresztünk, pedig a WC öblítésére, vagy, ha nem használtatunk habfürdőt, akár a növények locsolására, vagy az autó lemosására is felhasználhatnánk.
- Mi értelme van a mosogatógépnek, ha már előtte elöblítjük az edényeket? Így gyakorlatilag dupla adag vizet pazarolunk el.
- A folyóvizes mosogatás közben rengeteg vizet használunk feleslegesen, érdemesebb inkább bedugni a mosogatótálcát, és abban csinálni először egy mosószeres, majd egy tisztasági vízadagot. Ez így még mindig kisebb mennyiség, mintha 10 percen keresztül engednénk a vizet folyni.
- A WC lehúzásával is körülbelül 15 liter vizet küldünk feleslegesen a csatornába, ugyanis ilyenkor az egész tartály kiürül, majd újratöltődik. Célszerű tehát olyan korszerűbb, vízstoppos megoldásokat használni, melyek csak annyit használnak a tartályból, amennyit mi akarunk.
- Nem szeretnénk szájbarágósnak tűnni, de a fogmosás is egy olyan dolog, ahol sok víz feleslegesen elfolyik: percenként akár 2 liter is! Amíg sikáljátok a fogakat, addig zárjátok el a csapot, sőt, még jobb, ha fogmosópoharat használtok, ezzel még inkább visszaszorítható a kiengedett vízmennyiség.
- A kerti vagy a szobanövények locsolására tökéletesen megfelel az esővíz is, ahogyan azt már korábban is írtuk. Vödrökben, hordóban tökéletesen felfoghatóak az esőcseppek, amiket aztán locsolókannába töltve bármikor felhasználhatunk öntözésre.
- A tészta főzővizét se öntsétek ki, hiszen ezzel is lehet locsolni.
- Ha a mosógép elromlik, mindig olyat vegyetek, ami A, vagy A+ jelzéssel ellátott, ezek fogyasztják ugyanis a legkevesebb vizet és energiát.
- A csöpögő csapból olyan sok víz elfolyik, hogy egy nap alatt akár egy kisebb kádat meg lehetne vele tölteni, így ha a tiétek is ereszt, hívjatok hozzá szerelőt, ne folyjon feleslegesen!
A 2016/23. Nők Lapjában elmúlt korok vízgazdálkodásáról is olvashattok. A magazin az előfizetőkhöz június 7-én, az újságárusokhoz pedig június 8-án érkezik.
Szöveg: Debreceni Andrea
