A stressz hatása a bőrünkre – Mit tegyünk, ha látjuk kártékony nyomait?

A karantén alatt egyetlen egyszer sminkeltem: amikor az induló nőklapja.hu oldalra elkészítettem szerzői, szerkesztői adatlapom profilképét, egy karanténszelfit. Ezzel együtt nem lustultam el, minden reggel és este elvégzem a megszokott arcápolási rituáléimat, amelyek karantén-időszámításunk előtt remekül működtek. A bezártság kezdetekor abban reménykedtem, most – hogy nem sminkelem magam, nem járok ki a házból, nem süt a nap, nem csapódik a körúti szmog a képembe –, biztosan egy-két hét alatt babőröm lesz. Ja, és vizet is jóval többet iszom – már csak azért is, mert az is egy „program” lehet. Felkelni, fogni a kulacsot, kisétálni a konyhába, belefacsarni a citromlevet, stb., tudjátok. Ebből azonban sajnos semmi nem lett. Nem hogy szebb nem lett a bőröm, de egyre – találóbb kifejezés híján – ramatyabb. Egyszerre jönnek ki rajta pattanások, mitesszerek, allergiás kiütések, közben papírszáraz is. Nem vigasztal, de kissé megnyugtat a tudat, hogy kollégáim (még a férfiak is), barátnőim hasonló tapasztalatokról számolnak be. „Tuti a stressz miatt” – hangzik el a hatalmas megfejtés újra és újra, ha ez a téma felmerül. Gondoltam, utánajárok és elküldtem Dr. Bali Gábor allergológus-bőrgyógyásznak, a La Roche-Posay szakértőjének és Szűcs Ágnes esztétikai terapeutának néhány kérdést a stressz és bőrünk állapota közötti összefüggésekről illetve arról, hogyan mentsük, ami még menthető.

A bőrünk figyelmeztet

„A stressznek nincs semmilyen specifikus bőrtünete – javít ki Dr. Bali Gábor, a szombathelyi Martinus-Medicus Egészségcentrum bőrgyógyásza. – Nagyon sok bőrbetegségre igaz azonban, hogy a meglévő tünetmentes vagy tünetszegény állapotban lévő folyamatot emocionális vagy egyéb stresszhatás provokálja. Ilyenkor értelemszerűen az adott bőrbetegség tüneteit láthatjuk jóval ››látványosabb‹‹ formában. Jó példája ennek a fellángolásnak a gyermekkori atópiás ekcéma, a pikkelysömör, a kézekcéma, a szeborreás ekcéma, a rozácea, a foltos hajhullás, a csalánkiütés. Ilyenkor fordul elő az a helyzet, hogy az aktuális fellángolás hátterében próbálunk valamilyen aktuális provokáló faktort azonosítani. Ezt nevezzük góckutatásnak, ami leginkább valamilyen tünettel vagy azzal nem járó fertőzésnek a keresését jelenti. Ha a góckutatás negatív, nem találunk érdemi eltérést, akkor tudjuk kijelenteni, hogy a fellángolást leginkább stressz okozta.”

Arcbőröm, ha elég közelről nézed… (Getty Images)

Az elmúlt hónapokban kialakult életformánknak bizony nagyon sok olyan vetülete van, amely rányomhatja a bélyegét a bőrünk állapotára. Köztudomású, hogy ha rosszul alszunk – mint most én is a koronavírus-stressz miatt –, bőrünk nem tud regenerálódni, ha összevissza eszünk minden vackot – mint most én is, megint csak a stressz miatt – szintén meglátszik a bőrünkön. De a stressznek ennél közvetlenebb hatásai is lehetnek a bőrünkre: „A stresszreakció nagyon összetett folyamat, szabályozásában elsődlegesen a központi idegrendszer és a hormonrendszer vesz részt. Ezek a rendszerek az általuk termelt hormonok, mediátorok révén összefüggésben állnak az immunrendszer működésével is. A bőr egyrészt a receptoraival (fájdalom, hideg és meleg érzet, mechanikai hatások) járul hozzá a stresszfolyamat első lépéseinek feldolgozásához, másrészt a stressz hatására termelődő hormonok, mediátorok révén maga is válaszol erre, leggyakrabban gyulladással, ami az immunrendszer válaszának is tekinthető” – magyarázza a bőrgyógyász.

A bőrünk védelmez

Ha a bőrünkre gyakorolt hatás a téma, a stresszt tágabb kontextusban is meg kell vizsgálni. A belsőnkben dúló viharok mellett bőrünknek a külső agresszorokkal is meg kell küzdenie, hiszen legnagyobb szervünknek elsősorban ez lenne a szerepe. „A bőrünk jelenti azt az elsődleges védelmi vonalat, ami megvédi az egész szervezetet az azt érő fizikai, kémiai és biológiai stresszhatásoktól – magyarázza a bőrgyógyász. – A bőrünket számos olyan külső hatás éri, amelyek hozzájárulnak annak károsodásához és nem mellesleg felgyorsítják az öregedési folyamatokat, valamint elősegítik a bőr daganatos betegségeinek a kialakulását is. Ezek közül a legfontosabb az UV-sugárzás (napozás, szoláriumhasználat), a másik szintén nagyon fontos és elkerülhető hatás a dohányzás. Ezen kívül számos egyéb ágens szerepet játszik a bőrt ért stresszhatásban, ilyen a városi légszennyezés, a túlzott hideg hatás. Munkahelyi ártalmakra is gondolhatunk stresszhatásként, például az oldószerek, vegyi anyagok használata a gyárakban. Irritáló hatás érheti a bőrt például egy faipari vagy papíripari üzemben.”

„De a levegőben szálló nagy mennyiségű pollen is okozhat gyulladást – kétféle mechanizmussal: a pollenre alapvetően nem érzékeny betegeken a por nagy mennyisége irritációt okoz, az allergiás betegeken pedig allergiás bőrgyulladást válthat ki.”

Nekünk, akiknek lehetőségünk adódott a karanténidőszak alatt az otthoni munkavégzésre, a fent felsoroltakból – látszólag – több faktort is sikerült kiküszöbölni. De bejött helyettük más. „Még többet ülünk a digitális és elektronikai eszközök előtt, amelyek képernyőjéről nagy energiájú látható fény (HEV – high-energy visible light), köznevén kék fény szóródik az arcunkba – mondja Szűcs Ágnes, esztétikai terapeuta és tréner. Átlagosan napi 6-10 órát töltünk előtte (ki többet, ki kevesebbet) és ez alatt az idő alatt mind szemünknek, mind bőrünknek védelemre lenne szüksége káros hatásaival szemben.” A kék spektrumú fény a napsütésben is megtalálható, sokkal nagyobb mértékben, mint ami a kijelzőkből sugárzik, ám a mai digitális korban ez utóbbi sem elhanyagolható mennyiség. Egyre több kutatás igazolja, hogy a látásunk és a cirkadián ritmusunk mellett a kék fény a bőrnek is ártalmas: „láthatatlan agresszorként idővel sejtkárosodáshoz ezáltal felgyorsult bőröregedéshez vezet – mondja Szűcs Ági. – Agyunkra gyakorolt hatásai miatt pedig felületesebben alszunk, ennek következményeképpen az alváshiányból adódó bőrtünetek is megjelennek: bőrszárazság, gyulladások, pattanások.” A fentiek miatt a szakmeberek ma már egybehangzóan azt javasolják, hogy akkor is viseljünk fényvédőt, ha home office-ban dolgozunk.

Mit tegyünk a bőrünkkel kiemelten stresszes időszakban?

A jelentkező problémát nem kezelhetjük bőrtípustól függetlenül – mindkettőt figyelembe kell vennünk és komplexen közelíteni a kérdéshez. A felborult életmódunknak köszönhetően például vízhiányos bőrt is ellephetik a mitesszerek, de erre semmiképp nem lehet megoldás a hidratálás csökkentése. „Rendszeresen érdemes figyelni a bőrünk reakcióit. Látunk-e rajta gyulladást, hámlást, szokatlan szárazságot, beszűrtebbé vált-e a bőr? – magyarázza dr. Bali Gábor. – Ha változást látunk, először is azt gondoljuk végig, hogy váltottunk-e másik arckrémre, arctisztítóra. Itt elsősorban nem arra kell gondolni, hogy valaki allergiás az adott termékre, hanem arra, hogy nem volt megfelelő a termékválasztás. A stressz elkerülésére, kezelésére elsősorban azt tudom javasolni, hogy a bőrtípusunknak megfelelő krémet válasszunk. Másodsorban, illetve általánosságban tudom javasolni az UV szűrőt is tartalmazó ápoló krémeket, melyek az UV sugárzás káros hatásait tudják mérsékelni. Antioxidáns hatóanyagot tartalmazó dermokozmetikumok a szabad gyökök megkötése révén csökkenthetik a környezeti stresszhatást. Megjegyzendő továbbá, hogy a jó minőségű dermokozmetikumok a bőr védőgátjának (ún. bőrbarrier) erősítése révén elősegítik, hogy kevesebb szennyeződés, pollen stb. tapadjon meg a bőrön és ezáltal mérsékelje a stresszt.”
A stresszes időszak semmiképp nem a nagy kísérletezések ideje, ilyenkor – ahogy az életünk más területén is – a túlélésre és állagmegőrzésre érdemes gyúrni. Életmentő lehet a jól felépített, rendszerességen és következetesen végzett ápoló rutin. „A karantén időtartama alatt a tisztítással kapcsolatban érkezett hozzám a legtöbb kérdés, illetve ezzel kapcsolatban kering még mindig a legtöbb téves információ – mondja az esztétikai terapeuta. –

Akár van smink rajtunk, akár nincs, a mindennapi szennyeződések vagy a napközben felkent fényvédő miatt este szükséges az alapos tisztítás.

Ehhez elengedhetetlen a legalább két lépéses arctisztítás, vagyis először egy arcolajjal vagy micellás vízzel fellazítjuk a szennyeződéseket, majd utána egy arctisztító hab vagy egy bőr pH-n dolgozó arctisztító krémmel szükséges még átmosnunk a bőrt. Az első lépés feloldja a szennyeződéseket (smink, naptej, kosz) a második lépés feloldja a felesleges faggyút, váladékokat és alapos tisztaságot biztosít. Következő lépésként még át lehet törölni a bőrt hidratáló vagy hámlasztó tonikkal is, és csak ezek után kezdjük az ápolást. A reggeli bőrtisztítás ugyanígy kihagyhatatlan, amiről sokan megint csak elfeledkeznek. Az éjszaka folyamán a bőr váladékai (faggyú, verejték) a bőrfelszínre ürülnek. Így ahhoz, hogy tiszta alapra vigyük fel a szérumokat, krémeket, ahhoz, hogy ezek megfelelően felszívódjanak, mindenképp elhagyhatatlan az arctisztító hab vagy krém alkalmazása.”

Milyen ápolókat használjunk, illetve milyen extra lépéseket iktassunk be a rutinunkba, ha a kiemelten stresszes mindennapok a bőrünkön is meglátszanak? „Gyulladt, kombinált bőrre vagy zsíros bőrre bármikor bevethetőek az iszapmaszkok vagy a szén maszkok” – tanácsolja Szűcs Ági. Az allantoin (bőrtisztító, sejtregeneráló), a cink, hamamelis (tisztító, összehúzó, mikrokeringést serkentő) vagy bisabolol (antioxidáns, bőrnyugtató, fertőtlenítő) szintén olyan hatóanyagok, amikhez ilyenkor bizton nyúlhatunk. Mitesszeres bőrre a szalicilsav tökéletes megoldás lehet megfelelő alkalmazás esetén. „Dehidratált bőrre – így szinte mindenkinek – tökéletes megoldást kínálnak a hidratáló fátyolmaszkok. Hidratáló-nyugtató maszkokat, pórustisztító iszapmaszkokat és hidratáló fátyol
maszkokat akár 1-2 naponta bevethetünk váltogatva” – mondja Ági. A terapeutától természetesen azt is megkérdeztem, mi az, amit mindenképp érdemes ilyenkor kerülni? „Ez teljes mértékben személyfüggő. Amennyiben stressz hatására felerősödött az ekcémánk vagy valamiért irritálódott a bőrfelszín, érdemes inkább a nyugtatásra koncentrálni és a hidratálás, lipidpótlást előtérbe helyezni. Viszont abban az esetben, ha már amúgy is alkalmaztunk hámlasztókat és a stressz hatására a mitesszeres tünetek erősödtek fel, egész nyugodtan használhatjuk ezeket továbbra is. A legfontosabb az, hogy ilyenkor új dologba megfelelő segítség vagy szakember támogató segítsége nélkül ne kezdjünk.”