Miközben közelebbről is szem- ügyre veszi a nyakamon látható, kicsi, kör alakú piros foltot a kisfiam, fejét csóválva kérdezi: „Anyu, ez mire volt jó?” Büszke vagyok erre a kis jelre, ami még pár napig szemmel láthatóan emlékeztet arra, hogy legyőztem önmagam. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen a Fireology tréning előtt én is botor vakmerőségnek tartottam, ha valaki önszántából olyan kihívásokkal néz szembe, ami első hallásra rögtön fel- borzolja az ember idegszálait. Ma már tudom, Győrfi Péter speciális személyiségfejlesztő módszere esetében ez nem más, mint egy fontos jelkép, amiről később, életem nehéz pillanataiban eszembe jut majd: minden fejben dől el, és nincs lehetetlen.

A világ telis-tele van manipulátorral

Csoporttársaimmal izgatottan várakozunk a teremben, miközben Péter előkészül a tréninghez. Becipel egy jókora, nehéz ládát, egy vödröt, nyíl- vesszőket és táblát, amire írni fog. Én pedig átadom neki a korábban megrendelt üveg pezsgőt – gőzöm sincs, miért kell, talán a végén koccintunk. Ennek örül a feszült társaság, akik azért jöttek ma ide, hogy megszabaduljanak az önkorlátozó hiedelmeiktől, és legyőzzék „démonaikat”, melyek árnyékként követik őket az életük különböző területein. De mik is ezek pontosan? Hogyan alakulnak ki? Péter az első órákban erről mesél, méghozzá sok-sok, az életből vett példával.

Szurovecz Kitti kolléganőnk a tréningen

Önkorlátozó hiedelmet épít ki bennünk az apánk, ha azt mondja, óvakodjunk attól a gazdag sráctól, mert úgyis minden ujjára tíz nőt talál. A barátnőnk, aki minden buliban kiragyog mellőlünk, és ettől naná, hogy úgy érezzük, a kutyának sem tetszünk. A főnökünk, aki igyekszik lenyomni az önbecsülésünket a béka feneke alá, nehogy azt gondoljuk, megérdemelnénk egy kis fizetésemelést. A világ tele van tudatosan vagy tudattalanul működő manipulátorral. Nem biztos, hogy mindenki a rosszakarónk, aki negatívan befolyásolja az önmagunkról alkotott képünket, sőt sokszor épp a szeretet és a féltés beszél az illetőből, esetleg a tapasztalataira hagyatkozva mondja azt: úgysem fog sikerülni, amit elterveztünk. Bármi is a kiváltó oka az önkorlátozó hiedelmeinknek, az mélyen belénk ég. Amikor erről beszélgetünk a csoportban, eszembe jut egy eset a gyerekkoromból. Apám gyakran korrepetált matekból, de rém türelmetlen volt, és két elhibázott feladat után már üvöltözött velem idegességében. Azóta is hadilábon állok a számokkal. Péter szerint sok olyan hiedelmünk is van, amelyeknek nem is vagyunk tudatában, csupán belénk épültek, és előtörnek, amikor egy váratlan élethelyzetben valahogyan reagálnunk kell.

…

A cikk folytatását a Nők Lapja Psziché 2016/4. számának 102. oldalán találjátok.

Szöveg: Szurovecz Kitti

Fotó: Németh Gabriella