Mi történt?
Digitális tananyagfejlesztésre írt ki pályázatot tanároknak a Telenor HiperSuli.
Miért fontos?
Két hónapja folyik a tanítás digitális tanrendben, ezalatt rengeteg tapasztalat gyűlt össze. A pályázat fő célja, hogy a kényszerhelyzetben felhalmozott tudás ne vesszen el akkor sem, ha a karanténnak vége, és az oktatás visszaköltözik a tantermekbe.
Tovább olvasnál? Amiről még szó lesz:
- Sok iskolában a digitális tanrend mindössze annyit jelent, hogy online adják ki az offline feladatokat. A Hipersuli szakmai vezetője részletesen elmondja, mit is jelent ténylegesen a digitális oktatás.
- Mit tapasztalt a tanórákkal kapcsolatban egy újságíró, aki „titkos” megfigyelőként csatlakozott be néhány iskola online óráiba?
A koronavírus okozta veszélyhelyzet elrendelése mindannyiunkat váratlanul ért. A közoktatás szereplői sem kivételek ez alól. Egy március közepi péntek este megtudtuk: a következő hétfőtől digitális tanrend szerint folyik az oktatás. A tanároknak egy hétvége leforgása alatt kellett olyan platformokra helyezniük a tanítást, amelyekről sokuk azt sem tudta, hogy léteznek. Ez a kényszerhelyzet a magyar közoktatás történetének egyik legnagyobb modernizációs kísérlete lehet. A tanárok, diákok, szülők már két hónapja használnak digitális eszközöket, ahhoz, hogy tanulni/tanítani tudjanak. Az biztos, hogy most már kár lenne úgy tenni, mintha ez az időszak meg sem történt volna. (Még ha sok szülőnek is támadt nehézsége a másik oldalon.)
Civilszervezetek kérdőíves felmérései azt mutatták ki, hogy a pedagógusok nagy része úgy érzi: kevés támogatást kapott a kormánytól, viszont annál többet egymástól. A tudásmegosztás jelentősége megnőtt, a pedagógusok szívesen osztják meg egymással tapasztalataikat egy-egy platformról, programról, a digitális térben folyó oktatás hatékonyságának növeléséről. Érdekes felfigyelni arra, hogy az online tanításra való átállás legfontosabb szereplői nem állami szervezetek, hanem üzleti szereplők, például a Microsoft (TEAMS), a Google (Classroom), vagy akár a Telenor (HiperSuli) is. Ez világosan mutatja, hogy a jövőben az állami oktatásfejlesztés nem mondhat le a piaci szereplők által nyújtott innovációkról és kreativitásról. Ez az egyik legfontosabb tanulság.
Még nem tudjuk, mikor térhetünk vissza a tantermekbe, de az biztos, hogy több hétnyi digitális munkarendben eltöltött tanóra után a karantént követően is rengeteg pedagógus és tanuló tartja majd természetesnek a digitális eszközök használatát a tanulásban. Ezt felismerve született meg a tanároknak szóló digitális tananyagfejlesztésre kiírt pályázat.
Karantén előtt, karantén után
Koren Balázs matematika tanár, a HiperSuli szakmai vezetője szerint a jelenlegi helyzet mindenki számára fárasztó és hosszú távon nem fenntartható. Úgy véli, hogy már nem térhetünk vissza a karantén után ugyanoda, ahol a karantén előtt tartottunk. Vagyis: meg fogják követelni a diákok, hogy bizonyos eszközök, platformok, oktatási módszerek bekerüljenek a napi tanítási rutinba. – Ez a kényszerfolyamat a jó dolgokat is behozza az átlag közoktatásba, a pályázat is ezért született – fogalmazott egy tegnapi sajtótájékoztatón. Hozzátette: a frontális oktatás nem mindig rossz, szeretjük temetni, pedig vannak olyan helyzetek, amikor a tudásátadásnak ez a legmegfelelőbb módszere. Koren Balázs azt mondta, akkor rossz a frontális oktatás, ha kizárólagos, ha nincs más.
A HiperSuli képzési programján keresztül (lásd keretes írásunkat) nem csak egy platform rutinszerű használata sajátítható el, hanem a pedagógusok azt is megtanulják, hogyan lehet a gyerekek felé digitális eszközök segítségével az ismeretet átadni, az ismereteket elmélyíteni, illetve számon kérni. A számonkérés nem osztályzásról szól, hanem annak kiderítéséről, hogy sikerült-e a tanulóknak átadni az ismeretet.
A pályázat olyan pedagógusoknak szól, akik már otthonosan mozognak a digitális oktatás világában, a saját területükön kidolgoztak egy-egy témakört, amelynek átadása, begyakoroltatása már működik. Ezt a frissen keletkezett és aktuális tudást szeretné felszínre hozni és a pedagógusok számára közkinccsé tenni a Telenor május 14-én elindult pályázata.
Pályázni felsőfokú pedagógiai végzettséggel egy rövid jelentkezés formájában lehet május 27-ig. Jelentkezni egy kiválasztott téma, illetve a tananyaggal megcélzott korosztály megjelölésével lehet. A tanárok használhatják már meglévő ötleteiket, nem szükséges teljesen új projektekkel indulni. A nevezéseket az alábbi témakörökben várják: kooperatív munka/kollaboráció, számonkérés, virtuális osztályterem, új ismeret átadása/interaktív prezentálás.
A beérkezett jelentkezésekből az ötlet megvalósíthatóságát figyelembe véve szakmai zsűri választ ki maximum 25 pályázót, akik részt vehetnek a Webuni képzésén. Ennek során a pályázók segítséget kapnak a tananyag videós kidolgozásában is.
A titkos megfigyelő
Az elmúlt két hónap digitális munkarendben összegyűlt tapasztalatait Zimre Zsuzsa újságíró is szerette volna megismerni, ezért véletlenszerűen bekapcsolódott olyan iskolák tanóráiba, amelyek korábban már csatlakoztak a Telenor HiperSuli programhoz. „Járt” vidéki kisiskolában, nagy, fővárosi elitgimnáziumban, egyházi intézményben. Fantasztikus volt – összegzi élményeit a digitális térben meglátogatott tanórákkal kapcsolatban. Egyik legjobb élménye egy olyan angol óra volt, ahol a tanár a közel harminc fős osztályt négy csoportba osztotta, és a tudásszintjükhöz igazodva tanította meg ugyanazt a leckét négyféle módon. Zimre Zsuzsa is azt tapasztalta, hogy a pedagógusok ehhez a hatalmas váltáshoz nem kaptak az állam oldaláról érdemi segítséget, így azok az iskolák, amelyek korábban bekapcsolódtak a HiperSuli programba, vagy egy ehhez hasonló digitális oktatást fejlesztő projektbe, könnyebben vették ezt a hatalmas változást jelentő átállást.
(Kiemelt kép: Pixabay)
