„Kedves oltásellenesek, hogy tetszik a béta verzió? Most a saját szemetekkel láthatjátok, mi történik a világgal pusztán egyetlen vakcina hiánya miatt!” Jó néhány hasonló posztot olvashatunk a közösségi oldalakon, hiszen most valóban mindnyájan ízelítőt kapunk belőle, milyen felbecsülhetetlen károkat okozhat egyetlen olyan kórokozó, amely ellen egyelőre nem lehet széles körű immunizálással védekezni. Kérdés, mindez megváltoztatja- e a védőoltások ellenzőinek álláspontját.

Amikor Edward Jenner 1796-ban beoltotta a James Phipps nevű kisfiút tehénhimlővel, és ezt követően bebizonyította, hogy a gyerek védetté vált a feketehimlővel szemben, feltehetőleg még nem tudta, hogy történelmet írt. Mi már tudjuk. Ha lista készülne azokról, akik a legtöbb emberi életet mentették meg, az élen nagy valószínűséggel az angol orvos végezne. Jenner egy olyan korban fejlesztette ki a feketehimlő elleni védőoltást, amikor ez a ragályos kór sokkal több halálos áldozatot követelt, mint a koronavírus manapság. Akkoriban a fertőzött gyerekek nyolcvan, a felnőttek hatvan százaléka belehalt a himlőbe, és aki életben maradt, az is gyakran súlyosabb vagy enyhébb szövődményeket szenvedett. A betegség még a 20. században is több mint 300 millió életet követelt, mígnem 1979-re sikerült himlőmentessé tenni a földet.