Mi történt?

A járvány kitörése óta elárasztották a világot az eldobható kesztyűk, maszkok, üres fertőtlenítő flakonok. Ennek hatása pusztító lehet a természetre.

Miért fontos?

Az utóbbi időben az emberiség szembenézett az egyszer használatos műanyagok  problémájával. Hiába születtek meg a korlátozó jogszabályok, ha a járvány miatt mindenki ilyen eszközöket használ nagy mennyiségben.

Tovább olvasnál? Amiről még szó lesz:

• Ha nem vigyázunk, minden szemét a természetbe kerül. Lakatlan szigeten is találtak partra sodort maszkokat.
• Kell-e választani az emberi egészség és a természet védelme között?
• Munkácsi Brigitta, a Nem Pazar zero waste bloggere szerint még ebben a helyzetben is lehetünk környezettudatosak. 

Az ember minden rosszban keresi a jót, ezért teljesen érthető, hogy a járvány miatti lezárásokat követően nagy népszerűségnek örvendtek azok a cikkek, amelyek a kényszerszünet pozitív természeti hatásairól számoltak be. Tisztább lett a levegő a nagyvárosokban, áttetszővé vált a velencei csatornák vize, a teknősök háborítatlanul rakták le tojásaikat az elhagyatott strandokon. Biztosan mindenki találkozott az elmúlt hetekben ilyen tudósításokkal.
Sőt, már azzal kapcsolatban is születtek elemzések, hogy az ipari termelés és a közlekedés radikális visszafogása segíti-e a klímaváltozás elleni küzdelmet. Legalább ennyi haszna legyen ennek a szörnyű helyzetnek – reménykedtek sokan. Sajnos a legtöbb szakértő véleménye nem támasztja alá ezt az optimizmust, szerintük a két hónapnyi visszaesés az üvegházhatású gázok kibocsátásában nem változtatta meg érdemben a légkör összetételét. De legalább nem rontott a helyzeten.
Nem mondható ez el azokról az elhasznált maszkokról, kesztyűkről és fertőtlenítő folyadékos dobozokról, amelyeket milliárd számra dobnak el ezekben a percekben is világszerte. A szemét legkellemetlenebb tulajdonsága, hogy előbb-utóbb a természetben végzi. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, bonyolult rendszereket kell működtetnünk a begyűjtéstől a semlegesítésig. A szemét magától nem áll meg a városok határainál.

(Fotó: PATRICK BAZ / AFP)

Máris rengeteg tudósítást lehet olvasni arról, hogy az eldobált maszkok és kesztyűk megjelentek a tengerekben. Egy Hong-Kong melletti lakatlan sziget homokos partján száz maszkot talált a területet felügyelő szervezet egyik tagja. A turizmus szünetel, tehát ezeket a tárgyakat biztosan nem a nyaralók juttatták oda. A környezetvédő arra hívja fel a figyelmet, hogy a maszkokat alig két hónapja kezdtük el használni, és ilyen rövid idő is elég volt arra, hogy az eldobált védőeszközök az eredeti használati helyüktől távol feltűnjenek. Ehhez még csak kifejezetten felelőtlennek sem kell lenni.

Ha csak minden ezredik ember zsebéből esik ki véletlenül a gumikesztyű, abban a mennyiségben amennyit most fogyasztunk, már ez is elég ahhoz, hogy a környezetet károsítsa.

A víz felszínén lebegő műanyagon algák és baktériumok telepednek meg, ezek egy idő után olyan illatot árasztanak, amely a teknősöket a táplálékukra emlékezteti, így könnyen megehetik azokat.
A világot elárasztó szájmaszkok és kesztyűk problémájában külön ironikus, hogy éppen az utóbbi időszakban sikerült jelentős sikereket elérni az egyszer használatos műanyagok visszaszorításában. Európában is sorra születtek azok a jogszabályok, amelyek komoly előrelépést hozhatnának ebben a küzdelemben. Amikor azonban az emberiség felismerte ezt a problémát, és még tenni is hajlandónak mutatkozott ellene, akkor minden korábbi mértéket meghaladó módon kényszerült arra, hogy egyszer használatos eszközöket gyártson és vegyen igénybe maszkok és kesztyűk formájában. Amelyek begyűjtése és kezelése egyáltalán nem egyszerű feladat. Az európai újrahasznosítási rendszereket nem ilyen körülményekre tervezték. Mivel a kesztyűk nem tekinthetők műanyag csomagolásnak, ezért nem is lehetne az otthoni szelektív gyűjtőkben elhelyezni – magyarázza Joan Marc Simon, a Zero Waste Europe nevű brüsszeli civilszervezet vezetője, aki abban hisz, hogy nem kell választani a természet és az emberi egészség védelme között. „A jövőben fel kell készülnünk az ilyen járványokra, de ezt környezetbarát módon kell megtennünk” – szögezi le.
A WHO máris azt hangsúlyozza, hogy a rendszeres kézmosás nagyobb biztonságot jelent mint a kesztyűk viselete. Az amerikai járványügyi hatóság ehhez azt teszi hozzá, hogy a mosható szájmaszkok is megfelelő védelmet nyújtanak.
A Munkácsi Brigitta, egykori topmodell, három gyerekes édesanya, a környezetvédelem és a hulladékmentesség elkötelezett híve szerint amikor az eldobott maszkokat látjuk az utcán, vagy a az üres fertőtlenítős flakonokat a tengerparton, akkor ugyanazzal a problémával találkozunk, mint a járvány előtt, amikor az üdítős palackokat sodorta partra a víz. A Nem Pazar zero waste blog alapító-szerzője azt állítja, hogy

még ilyen helyzetben is tud környezettudatosan élni az, aki ezt az értéket fontosnak tartja.

Most nem a szívószálat és a plasztik zsákot kell lecserélnünk többször használatos eszközre, hanem a maszkot és a gumikesztyűt. – Maszkból is kapható sok olyan, ami mosható, vagy a szűrője tisztítható. Én magam kesztyűt ritkán használok, de jó alternatívának tartom a mosható cérnakesztyűket, amiket például kertészkedésnél használunk. Az ételrendelésnél olyan oldalról rendelek, ahol figyelnek a környezettudatos csomagolásra – válaszol a nőklapja.hu megkeresésére. Szerinte jelentősen csökkenthető a körülöttünk felgyülemlő szemét egy kis odafigyeléssel, bár azt ő is látja, hogy a járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás még az ő háztartásában is növelte a hulladék mennyiségét. – Annak ellenére, hogy kevesebb élelmiszert tudtam úgy megvenni, hogy azzal ne keletkezzen hulladék, arra nagyon figyeltem, hogy ha lehet, üveg- vagy alumíniumcsomagolású árut vegyek, illetve törekedtem arra is, hogy bizonyos dolgokat nagy kiszerelésben vásároljak meg. Ha valaki figyel a környezetére, ezerféle információt tud begyűjteni arról is, mivel érdemes fertőtleníteni. Nem kell flakonszámra venni a fertőtlenítő vegyszereket, elég lenne üveges, orvosi alkoholt venni a gyógyszertárban, ami megfelelő használattal tökéletesen jól fertőtlenít – magyaráz Munkácsi Brigitta, rámutatva, hogy azok az emberek, akik a járvány kirobbanása előtt is fókuszáltak a környezetükre, most is sokkal kevesebb szemetet fognak termelni és sokkal kevesebb, a környezetünkre veszélyes anyagot fognak a háztartásukban használni.

(Kiemelt kép: Kínából érkezett, 4 millió 100 ezer maszkot és 100 ezer tesztet tartalmazó, egészségügyi védőfelszerelés-szállítmányt pakolják ki a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. május 1-jén. MTI/Árvai Károly/kormany.hu)