– Azért járatom ide a fiamat, mert ez az iskola gyerekközpontú – mondja Anna, amikor arról kérdezem, vajon miért választott mindkét gyermekének alternatív pedagógia szerint működő intézményt. Anna egy hatodikos és egy kilencedikes fiút nevel, a fiatalabb gyerek állami fenntartású, de alternatív módszereket alkalmazó iskolában tanul, az idősebb alapítványi intézménybe jár. Anna szerint a gyermekközpontúság ezekben az iskolákban nem csak lózung. – Ezeken a helyeken a gyerek igényei valóban mindenek felett állnak, s az iskolák ehhez igazítják a feladataikat, működésüket. A gyerekek nem stresszelnek, s ez hatalmas dolog – mondja. Van összehasonlítási alapja, ugyanis a nagyobbik gyereke az általános iskolát még hagyományos rendszerben járta végig. Amióta alternatív tanterv szerint oktató középiskolába jár, nem éri stressz. – Maximum akkor idegeskedik, ha épp nincs kedve valamelyik feladatát elvégezni. De a klasszikus rettegés eltűnt! A gyerek nem fél például a számonkéréstől. Ráadásul itt a saját tempójához igazodva kapja az oktatást, a pedagógus alkalmazkodik az ő tudásszintjükhöz. Az iskolában fenntartják a gyerekek érdeklődését, megmarad a kisgyerekkorból hozott kíváncsiságuk. A gyerekeim most szeretnek iskolába járni! – emeli ki Anna.
Az együttműködésen van a fókusz
Van, aki azért választja az alternatív iskolát, mert a hagyományos oktatás kiszorítja a gyerekét. Például Erika, akinek 9 éves gyermeke enyhe Asperger-szindrómás. A kisfiú egy befogadó, kis létszámú osztályközösségben jól integrálható lenne, de a hagyományos iskolák jellemzően nem ilyenek, ezért Editék folyamatos konfliktusokkal szembesültek. Egy idő után tarthatatlanná vált a gyerek helyzete, hol a pedagógusok nem bírták őt, hol a többi szülő tiltakozott a befogadása ellen. Ha nem szabadul éppen fel egy hely az egyik fővárosi alternatív iskolában, akkor még most is az állami oktatási rendszerben vergődnének, ami felmérhetetlen károkat okozott volna a kisfiúnak.
Lilla azért választott a gyerekeinek alternatív pedagógiával működő iskolát, mert tetszik neki, ahogy itt a szülők és a pedagógusok együtt dolgoznak a gyerekek fejlődése érdekében. – Minden gyereknek van saját mentora, ő felel a gondjaira bízottak személyes fejlődéséért, kíséri őket, segít nekik, figyeli, milyen kapcsolatban vannak a többiekkel, hogyan érzik magukat, kivel tudnak együttműködni, kivel nem. Nekem nagyon fontos, hogy figyelik a gyerekeim fejlődését, mert ezzel az érzelmi intelligenciájuk fejlődését is elősegítik, és ez a készség határozza majd meg a felnőtt életükben, hogyan fogják a kapcsolataikat kezelni. – Itt az együttműködésre fókuszálnak, persze a kellő tudás megszerzése mellett – mondja Lilla, aki – Annához hasonlóan – azért is választotta az alternatív oktatást, mert, szemben az állami iskolával, itt megőrzik a gyermeki kíváncsiságot, sőt, arra építve folyik az oktatás. – Nekem fontos, hogy ne megfelelési kényszerből tanuljanak a gyerekeim, hanem inspirációból. Felnőve akkor tudnak majd az egész életükön át tanulni, ha ez a belső inspiráció megmarad bennük. A kis létszámú osztályokban ezt a fejlődést támogatni tudják a pedagógusok. Ez elképzelhetetlen egy közel harminc fős osztályban – osztotta meg a nőklapja.hu-val, miért váltott a hagyományos oktatásról alternatívra.
Feladatok, kihívások
Nem volt könnyű az elmúlt két hónap azoknak az iskoláknak, ahol a többségtől eltérő módszerekkel, pedagógiával tanítanak. A járvány okozta vészhelyzeten túl a jövőbeni működésüket meghatározó dokumentumokat is elő kellett állítaniuk. Április 30-ig kellett ugyanis elküldeni az új, szeptemberben életbe lépő Nemzeti alaptantervhez (NAT) igazított, átdolgozott helyi tanterveiket. Eddig az ilyen programokat megvalósító iskolák alternatív kerettantervek szerint működtek. Ebben az évben azonban, ha egy iskola továbbra is szeretne jelentősen eltérni a központi tantervtől, részletesen le kell írnia a folyamatot, amit engedélyeztetnie kell. Ez az engedélyeztetési folyamat történik most. Az eljárás a kormányhivataloktól a minisztérium hatáskörébe került.
Kerényi Kata, az alterkata.cafeblog.hu szerzője, egy budapesti alternatív középiskola munkatársa szerint ez nagyon nehéz feladat volt, a helyi tanterv ugyanis több száz oldalas dokumentum, amit egy iskolában sok ember sok-sok munkaórában alkot meg. A fő nehézséget az okozza, hogy az új NAT ugyan valamelyest (nem sokkal) csökkenti a kötelező óraszámokat, de ezzel párhuzamosan bizonyos tárgyaknál – például magyarból – növeli a tananyag mennyiségét. Vagyis: többet kell tanulni, rövidebb idő alatt. – Ezt a megnövekedett tananyagot kell a saját pedagógiai kultúránkba illeszteni. Nálunk nem magyar órák vannak, hanem például reformkor órák, amiben van történelem, magyar, ének, mert projektekben gondolkodunk. Az új NAT-ban annyira sok a tananyag, hogy azt nehéz úgy projektekben feldolgozni, hogy közben a gyerekeknek élményszerű maradjon a tanulás, és mindegyikőjükre jusson külön figyelem. Ezt a központi kerettantervtől való eltérést kell engedélyeztetnünk – mondta Kerényi Kata, aki szerint jó lett volna, ha a minisztérium eltolja az április végi határidőt a járvány okozta kényszerszünetre tekintettel. Mivel ez nem történt meg, az iskolák erőn felül teljesítve, határidőre beadták a kérelmüket, most folyik az engedélyeztetési procedúra. A tanév vége felé a tantestületek általában már a következő tanéven dolgoznak, hiszen a felvételi eljárás áprilisban lezajlott. Most mégis az a képtelen helyzet állt elő, hogy az iskolák a központi tantervtől való eltérési kérvényeik jóváhagyására várnak. Rossz lenne belegondolni abba, mi történik, ha a nyár közepén derül ki, hogy egy iskola mégsem indíthatja el a tanévet.
Magyarországon 2010 előtt sem volt egyszerű ilyen műhelyeket működtetni. A mindenkori kormányok elvárták, hogy az iskolák „bizonyítsák” a létjogosultságukat. Persze valóban fontos az állam ellenőrző szerepe, hiszen a kóklerek kiszűrése kiemelten lényeges – a gyerekek jövője függhet azon, milyen oktatásban részesülnek. Az azonban újdonság volt 2010 után, hogy a kormány megszüntette az ilyen iskolák működéséhez szükséges normatív feltételeket, törvényi garanciákat. Megváltozott az alternatívok finanszírozása is: a 2011-ben elfogadott új köznevelési törvény szerint a számított létszám bérét és közterheit fizeti az állam, azaz megszüntették a gyerekek után járó normatív finanszírozást. Az alternatív intézmények csak a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők bérére kapnak állami forrást. Csakhogy az ilyen iskolákban nemcsak pedagógusok dolgoznak, hanem mentorok, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógusok, egyéb szakemberek is. Az ő bérüket általában a szülői hozzájárulásból, tandíjból gazdálkodják ki az iskolák.
A szakértők bizakodók
Mivel a legtöbb alternatív iskola jellemzően nem állami fenntartóhoz tartozik, megkérdeztük az Alternatív és Magániskolák Egyesületét (AME), mennyire okoz nehézséget a kötelékükbe tartozó, alternatív pedagógiával dolgozó intézményeknek ez az időszak. Dobos Orsolya, az AME társelnöke és az szervezet alternatív tagozatának vezetője bizakodó. – Az alternatív kerettantervet már nem lehet engedélyeztetni, ezt a formát kivezették a jogszabályokból. Jelenleg, ha egy iskola jelentősebb eltéréssel szeretne működni a többségi iskolákhoz képest, akkor az egyedi megoldásait kell engedélyeztetni. Az eddigiekhez képest alapvető változás viszont az, hogy amíg eddig egy engedélyezett alternatív kerettantervet át lehetett venni, most az egyedi megoldásokat minden iskolára külön kell engedélyeztetni.
Az gondoljuk, hogy a már működő iskolák életében ez nem jelent változást, hiszen, ha megkapják az egyedi eltéréseikre az engedélyt, akkor nem változik az eddigiekhez képest semmi.
Az újonnan alapuló iskoláknak viszont, vagy azoknak, amelyek most akartak volna alternatív programokat átvenni, nehezebb lesz, mert ha át is vennének egy már működő, kipróbált programot, azt saját magukra adaptálniuk kell, és az engedélyeztetési folyamatot végig kell csinálniuk. Az is fontos elem a változásban, hogy az egyedi megoldások engedélyeztetésének költsége sokkal kevesebb, mint az alternatív kerettanterveké volt: néhány ezer forint a korábbi félmilliós-milliós nagyságrenddel szemben – mondja Dobos Orsolya, hozzátéve: arra, számítanak, hogy úgy működnek tovább, ahogy eddig. – Nincs tudomásunk arról, hogy nagyobb változást terveznének az iskolák az eddigi alternatív működésükben. Van néhány olyan iskola, amely eddig valamelyik alternatív kerettantervet alkalmazta, de a valós működésük lényegében csak a módszerek szintjén tért el a többségi iskolákétól. Nekik nem kellett beadni kérelmet – szögezi le Dobos Orsolya. Szerinte a minisztérium támogató volt, és a kiadott eljárásrend szerint történik a folyamat.
(Kiemelt kép: Getty Images)