Mi történt?
Május 28-án van a Nemzetközi Hamburger Nap.
Miért fontos?
Az egyik legnépszerűbb étel a világon, hosszú és kacifántos a története, és ma már a vegák is ehetik. Érdemes figyelni az akciókat, sok hely akciókat köt a jeles naphoz.
Tovább olvasnál? Ez lesz még a cikkben:
- Kiknek köszönhetjük mindenki kedvencét?
- Melyik a világ legdrágább hamburgere, és miért?
Kiknek köszönhetjük az egyik legnagyobb kedvencet?
Sokan az USA-hoz kötik, de az igazság az, hogy a története ennél jóval kacifántosabb, és három kontinens (Ázsia, Európa, Amerika) is szerepet játszott abban, hogy az egyik legnépszerűbb étellé válhatott. A története egészen a középkorig nyúlik vissza, ugyanis a tatároknál már létezett a nyers, felvagdalt, fűszerezett hús (ma tatárbifsztek), és később a kereskedővárosokba is eljutott, majd egész Európában szétterjedt. A buci része John Montagu, Sandwich grófja nevéhez köthető, aki kenyerek közé tett húst. Ennek speciális változata lett népszerű Németországban és Ausztriában, és a 19. században a nagy kivándorlási hullámmal egészen New Yorkig jutott.
Amerikában 1842-ben bukkant fel először a hamburger steak kifejezés egy szakácskönyvben, ami a darált marhahúsból készült steaket jelentette. Amikor egy ilyen szelet húst zsömlében vagy kenyérrel kínáltak fogyasztásra, úgy nevezték: hamburger sandwich. A Gastroguide azt írja, hogy az 1883-as New York Sunban már lehetett olvasni az ételről: „az a lapos, barnás hús pogácsa a tányéron, az egy ››hamburg steak‹‹, az emberek hamburgernek nevezik. Nyers marhából készül, össze van keverve hagymával, különböző fűszerekkel és nagyon ízletes.” Az első Hamburgert, abban a formában, ahogy most is esszük, tehát zsömlében és nem kenyérben, egy bizonyos Oscar Weber Bilby készítette 1891-ben, Tulsa városban, Oklahomában. Aztán 1933-ban meg is nyitották ugyanitt a saját hamburgerezőjüket, amely a Weber’s Superior Root Beer Stand nevet kapta. Mindent saját kezűleg gyártottak, a steaket és a zsemlét is. Állítólag még ma is ugyanazt a grillt használják, amin korábban az első hamburgert sütötték, azzal a különbséggel, hogy fa üzemről gázosra építették át.
Hamburgert süt egy szakács 1938 októberében, Louisianában. (Fotó: © CORBIS/Corbis via Getty Images)
Az új étel népszerűsége különösen a nagy gazdasági világválság idején növekedett meg, hiszen nagyon olcsó ételnek számított, csupán öt centbe került. A harmincas években jelent meg rá a hamburger steak elnevezés, és ekkora tehető a később világméretűvé vált üzletlánc, a McDonald’s megalapítása.
Ők kezdetben csak hot dogokat árultak, ám hamar felismerték, hogy bevételük legnagyobb része a hamburgerekből származik, így végül 1955-ben megnyitották éttermüket Chicagóban.
A csalamádés retrótól a mindenmentesig
Az utóbbi években igencsak megnőtt az ázsiója, nemcsak egyszerű street foodként tekintünk rá, a posh verziójuk ott van a menő éttermek étlapján is. A Glamburger például finoman szólva sem tartozik a filléres fogások közé: tartalmaz ehető arany leveleket, homárt és kaviárt, de találunk benne fekete szarvasgombát és kacsatojást is. Most tessék megkapaszkodni: az ára több mint fél millió forintnak felel meg. Ahogy az előbbi példa is mutatja, már rég nem kizárólag marhahúspogácsával készül, létezik halas, csirkés, sertés- és pulykahúsos verzió. Sőt, már vegetáriánusoknak sem kell lemondani róla, hiszen 2019 egyik nagy szenzációja lett a növényi alapanyagú műhús megjelenése.
Növényi alapú hamburger, 2019 április 23. (Fotó: Daniel Acker/Bloomberg via Getty Images)
A Burger King dobta először piacra a húsmentes burgert, de azóta a két másik nagy giga cég, McDonald’s és a KFC is beállt a sorba. Ha minőségibb alapanyagokra vágyunk, akkor is megtaláljuk a számításainkat, hiszen öt évvel ezelőtt nálunk is berobbant a kézműves hamburger, meg úgy egyáltalán a street food láz. Favorit lett az újragondolt, minőségi hamburger, egyre másra nyíltak a hamburgerekre specializálódott helyek. A repertoár tehát széles: találunk a strandi büfék hamburgereit idéző retrót, sztárpék által sütött buciban kaphatót, amerikai stílusút, extra hússal megpakoltat, halasat. Ehetjük állva és drága étteremben ülve, fizethetünk érte 300 forintot, de akár több ezret is. Ráadásul a budapesti hamburgerek nemzetközi megítélése sem rossz. Olyannyira nem, hogy 2019-ben a Big Seven Travel utazós portál két budapesti éttermet is beválogatott Európa ötven legjobb burgerezője közé. A kontinens legjobbjait sorakoztató listán Magyarországot két budapesti hely képviselte: a Tuning Bar & Burger a 42. helyet szerezte meg, a Bamba Marha Burger Bár pedig az 5. helyen végzett. Az összesítés után Európa legjobb burgerezője a londoni Burger And Beyond lett, a második helyre a koppenhágai Gasoline Grill, a harmadikra pedig a prágai Dish került.
(Kiemelt kép: Unsplash)
