PSZICHÉ: A jelen kor emberének általában milyen a viszonya a testével?

LUKÁCS LIZA: Az egészségtudatosság és ezzel együtt a testi tudatosság is jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt két-három évtizedben. Ez jó, mert ezáltal a betegségeket hamarabb felismerik, és a gyógyítás is könnyebb és hatékonyabb a fokozott egyéni szerepvállalással. A test esztétikája is előtérbe került, de ennek vannak negatív következményei is, így az evészavarok arányának emelkedése. Érdekes tény, hogy a tudatos táplálkozás elterjedése nem csökkentette az evészavaros emberek számát.

PSZICHÉ: Míg az „átkosban” nem volt divat, addig manapság szinte kötelezően elvárt, hogy figyeljünk a külsőnkre. Te is tapasztalod mindezt?

LUKÁCS LIZA: Ez valóban nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben. A legtöbb fogyókúrás program és edzésmódszer a nyugati országokból ered. Igencsak beszédes, hogy az evészavarokat „3W szindrómaként” (western white women – nyugati fehér nők betegsége) emlegették.

PSZICHÉ: Megfigyelhető, hogy a trendiségre törekvéssel csökken a túlsúlyosak aránya?

LUKÁCS LIZA: A karcsúságideál nyomásként nehezedik a nőkre, és bár többet foglalkoznak a külső megjelenésükkel, az elhízott és túlsúllyal küzdők aránya mégis eléri az 50 százalékot a felnőtt népességben ma Magyarországon. Vagyis bár többet szorongunk a külsőnk miatt, ez nem tükröződik egy jól karbantartott testi megjelenésben.

PSZICHÉ: Általában a nőkre gondolunk, amikor testtudatosságról beszélünk, pedig én úgy tapasztalom, hogy egyre több férfi kezd figyelni a külsejére.

LUKÁCS LIZA: A férfiak testideálja is jelentősen megváltozott. A ‚90-es évek végén begyűrűzött hozzánk a „Schwarzenegger-ideál”, és egyre több az olyan, főként testépítéssel versenyszerűen foglalkozó férfi, aki ennek jegyében táplálkozik, edz, ám sosem érzi elégedettnek magát.

PSZICHÉ: Azt mondják, az életkor előrehaladtával a férfiak inkább a belső, míg a nők jellemzően a külső tulajdonságaik változását, konkrétan a romlását tapasztalják. Mivel magyarázható ez?

LUKÁCS LIZA: Kutatások azt igazolják, hogy a nőkre inkább jellemző a testi elégedetlenség, mint a férfiakra. Másrészt valószínűleg nagyobb értékkel is bír számukra, mivel ők összekapcsolják belső tulajdonságokkal – ez a férfiakra nem jellemző. Például sok nő azt hiszi, hogy a karcsúság összefügg a sikerességgel, a szerethetőséggel, az elfogadással, sőt az önértékelésük is azon múlik, hogy éppen mennyire vannak megelégedve a külső megjelenésükkel.

PSZICHÉ: Ahogy közeleg a strandszezon, úgy nő az edzőtermek forgalma. Szerinted ér valamit a külsővel való „szezonális törődés”?

…

A választ és az interjú folytatását a Nők Lapja Psziché 2016/5. számának 18. oldalán találjátok.

Szöveg: Szigeti Ildikó

Fotó: Erdőháti Áron