Száz éve Trianonban újrarajzolták Magyarország térképét, hatalmas területek és annak lakói váltak egy csapásra határon kívüliekké. Sorozatunkban időről időre bemutatunk egy-egy települést, történetét és történeteit – a teljesség igénye nélkül!
Kolozsváros olyan város… hogy ha fel akarnánk sorolni jeles szülötteit, izgalmas egyéniségű lakóit, másra már nem jutna hely, sőt, ők sem férnének el teljes számban. Csak néhány név az itt születettek közül: Mátyás király, Bolyai János, Hunyady Sándor, Reményik Sándor, Székely Bertalan, Bánffy Miklós, Xántus János, Böjte Csaba, Bara Margit, Polcz Alaine, Tompa Andrea.
Janovics Jenő volt a színigazgatója Magyarország első kőszínházának, amely a legendás Farkas utcában állott. Ez az utca amolyan kötelező program még a legrövidebb városlátogatás során is, de ne bánja senki, hiszen ezen az alig ötszáz méteres szakaszon hatalmas szellemi erő koncentrálódik. Egyetem, három középiskola, levéltár, kőszínház, templom – vagy ezek emléke. Az egykori Kolozsvári Nemzeti Színház épületét ma már hiába keressük, csúnya betontömb éktelenkedik a helyén. Egykori direktora, Janovics Jenő amúgy Ungvár szülötte volt, színészként került a pályára, majd rendező, végül igazgató lett. Amikor a színháznak el kellett hagynia a Farkas utcai épületet, a színpad deszkáiból egy darabot beépíttetett az új Hunyady téri épület színpadába. Azt az új épületet ugyanúgy a Fellner és Helmer építésziroda tervezte, ahogy számos színházat az országban, a Vígszínháztól a szegedi teátrumig. Ebben az épületben 1919 óta a Román Nemzeti Színház játszik, a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásait az egykori sétatéri épületben tartják, melyet egyébként szintén Janovics Jenő építtetett át.