Este 9 előtt nem sokkal már egészen gyorsan váltanak az ég és a felhők a kék egyre sötétebb árnyalataira. Nem sokkal előttünk halkul el kicsit a Váci út is, ami önmagában nem nagy szó, az annál inkább, hogy itt, a város szívéhez közel, de azért igazából egy elég kietlen területen töltöm majd az utóbbi időszak egyik leghangulatosabb két óráját.
Merthogy autósmoziba jöttünk! Mondanám, hogy ilyet csak amerikai filmekben láttam, de nem igaz, mert emlékszem, hogy gyerekkoromban egyszer az unokatestvérem addig nyaggatta az akkor már kamasz nővérét, hogy magukkal vittek. Iszonyú büszkék voltunk, hogy mi most a nagyokkal mulatunk, csak sajnos a kis Annának túl ijesztő volt a film, és annyira nyüszögtem, hogy végül a baráti társaságból az egyik srác hazavitt engem – és az unokahúgomat is, aki emiatt nyilván napokra megsértődött rám. Hát erről elég is ennyi.
Ami érdekesebb, hogy az elmúlt hetekben egyre több hír jött szembe a neten arról, hogy szerte Magyarországon hol nyitnak újra vagy most először kertmozik, hogyan költözik a városi mozi szabadtéri vászonra. Amikor pedig eldöntöttem, hogy írni akarok a szemünk előtt éppen kibontakozó mozis forradalomról, beesett két autósmozis meghívó. Ráböktünk az egyikre, így szerda este már a Coen testvérek remekművét, A nagy Lebowskit néztük a férjemmel – az autónkból.