A bűnügyek felderítését általában a krimikből, a filmekből ismerjük, melyek igen életszagúak, sokat elárulnak arról, hogyan zajlik a munka, de azért ezt a valóságban átélni, megtapasztalni egészen más. Aki az életellenes helyszínelőcsoport munkatársainak olykor emberfeletti, a nap huszonnégy órájában zajló tevékenységére kíváncsi, tartson velem!
Minden nap, minden esemény más, szögezte le Erős Zsolt rendőr alezredes, amikor azt kérdeztem, mikor tarthatnék velük. Megbeszéljük a napot, amiről akkor még nem sejtettük, hogy az a sokat tapasztalt rendőrök számára is tartogatott meglepetéseket.
Kedvelem a rendőrt, akinek humora van. Erős Zsoltnak és munkatársának, Kádár Attilának van. Hívnak ügyeletük első percében, és azt mondják, mostantól együtt dolgozunk, és abban maradunk, ha esemény lesz, indulunk helyszínelni, addig végzik az irodai munkát. Hat perccel később csörög a telefon: „Egy férfi egy peremkerületben, a tizedikről a mélybe vetette magát.” Az életellenes bizottság perceken belül indul. A kerületi járőrök által biztosított helyszínen a csoport vezetője, a bűnügyi technikus, az orvosszakértő teszi a dolgát. A családtagok szerint az áldozat búskomor volt az utóbbi hetekben. Bő két órája tart a helyszínelés, várják a hullaszállítókat, amikor jön a következő riasztás: a Vizafogón, a tizenharmadik kerületben több késszúrással megöltek egy fiatal férfit – feltehetően hajléktalan, egy elhagyott iparterületen találtak rá. Erős Zsolt csapata nem tud azonnal indulni, ezért mások vonulnak a Duna partjára, az alezredes pedig ígéri kollégáinak, amint végeznek, csatlakoznak.
Délig még van egy óra. A rendőrautó a lehető legrövidebb utat választja a Vizafogó felé, igyekszünk, kell az erősítés. Zsolt útközben meséli, a kollégái keresik az elkövetőt, a gyilkos fegyvert, kihallgatnak, nyomot rögzítenek. Elmondja azt is, hogy a fővárosban havonta átlag harminc rendkívüli haláleset történik – magasból ugrás, munkahelyi vagy háztartási baleset, fogvatartott halála, és hála a gondviselésnek, ritka a gyerekbaleset. A életellenes bűncselekmények – mint ez a mostani – száma évek óta havi tíz, vagy annál alacsonyabb. Épp rákérdeznék, hogy Budapest lélekszámát és a hasonló lélekszámú európai városokat összehasonlítva ez sok-e, mikor újabb riasztás érkezik, ma már a harmadik.
