A következő négy hétben körbejárjuk az örökbefogadás legfontosabb szereplőit: a vér szerinti szülőt, a gyermeket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket. Az első részben a vér szerinti szülőkről beszélünk, illetve beszélnénk, mert az esetek nagy részében az apa ismeretlen szereplője a történetnek.
Sok szervezet foglalkozik örökbefogadás közvetítésével, legtöbben azt írják ki a honlapjukra, hogy segítenek a krízishelyzetben lévő várandós nőknek. Ám a törekvés, hogy a gyermekre várakozók minél előbb kisbabához jussanak, gyakran felülír minden szándékot, és elviszi az időt.
A vér szerinti szülőre azért is kevesebb figyelem jut, mert ő inkább rejtőzködik. A szakemberek szerint a nem várt terhességet később észleli a nő, nem akar szembenézni a problémával, arra gondol, hogy biztos csak késik a menstruációja, majd megoldódik a helyzet, és így tovább. Sokan egyedül érzik magukat, hiányzik mögülük a támogató közeg, nemritkán a családjuk sem „akarja” észrevenni a gömbölyödő hasat. Egy tizenhat éves lány úgy esett teherbe, hogy a barátja rendszeresen nála aludt, és erről a szülei is tudtak. Mégis, miután kiderült a lányról, hogy várandós, azt mondták, mélységesen csalódtak benne, sőt ennél rosszabbat is. Vajon addig mit gondoltak, mit csinálnak a fiatalok a szomszéd szobában?
