Az animációs film a magyar filmművészet egyik legsikeresebb szegmense, a műfaj számos alkotása kapott rangos fesztiváldíjat és filmszakmai elismerést. Gondoljunk csak az első magyar filmnek járó Oscar-díjra, amelyet Rofusz Ferenc A légy című 1980-as rajzfilmje kapott, vagy az Arany Pálma-díjas Küzdők című filmre, amely Jankovics Marcell munkája volt, és hogy a közelmúltból is merítsünk: Bucsi Réka eddig három kisfilmet készített és mindhárom Oscar-esélyes volt. Gyerekek milliói nőttek fel rajzfilmjeinken, ki ne emlékezne Dr. Bubóra (Kérem a következőt!) a Mézga családra, Frakk, a macskák rémére, vagy a Magyar népmesék epizódjaira, és még hosszan sorolhatnánk a közkedvelt animációkat. Akadnak olyan kultikus alkotások is szép számmal, amelyek kimondottan felnőtteknek készültek, és a maguk korában nem feltétlen váltottak ki osztatlan sikert, ugyanakkor az évek során fontos filmekké váltak. A teljesség igénye nélkül ilyenekből mutatunk párat.
Macskafogó (1986)
Az egyik legismertebb magyar animáció, amelyért immár három évtizede rajong a közönség. A népszerű alkotást Ternovszky Béla rendezte, és Nepp József forgatókönyvéből készült. A macska–egér konfliktust egyrészt akció- és kalandfilmek paródiájaként, másrészt, politikai szatíraként is lehet jellemezni. A rajzfilmet nemcsak itthon, hanem a Los Angeles-i Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon is bemutatták 1987-ben, Cat City néven. A rajzfilmben szinte az összes karakter nevét megváltoztatták, hogy lehetőleg minden, a szocialista blokk országaira utaló asszociációt elkerüljenek.
Apropó Szovjetunió, ott is megjelent, ugyan néhány perccel rövidebb lett a magyar eredetinél, ugyanis a szovjet kiadásban négy kisebb jelenetet teljesen kihagytak. De játszották még az akkori szocialista tábor néhány országában, így Csehszlovákiában, Bulgáriában, valamint (a nyugati tömb országai közül) Hollandiában. Sőt, a film Franciaországban is megjelent, francia szinkronnal, „Super Souris et l’arme secrète” címmel, ám ott nem aratott nagy sikert. A bemutatóját követően itthon nem áradoztak róla különösebben a szakmai kritikusok, ettől függetlenül az IMDb „Highest Rated Animation Feature Films With At Least 1000 Votes (Legmagasabb értékelés kapott animációs filmek legalább 1000 értékeléssel)” értékelő szavazásán a Macskafogó 2020. júniusában a 10. helyen állt.
Habfürdő (1979)
Kovásznai György kultikus animációs filmje megunhatatlan, időről időre én is előveszem, és mindannyiszor remekül szórakozom rajta. A film kevésbé ismert, mint a Macskafogó, de stílusában teljesen különbözik is a kettő, így kár összehasonlítani őket. Ma kultikus filmként tartják számon, ám megjelenésekor megosztotta a közönséget.
A látványvilága mellett azért is szerethető, mert témáját tekintve még 1980 óta sem sokat vesztett aktualitásából, még ha ma már a szingliség jóval általánosabb jelenséggé is vált. A film arra is rámutat, hogy vannak olyan általános érvényű kérdések, amelyek minden korban jellemzőek egy-egy ember életében, és az is jól kidomborodik benne, hogy nem mindig az a jó nekünk, amit a társadalmi normák diktálnak. A film főszereplője Parádi Anna, az egyedülálló, orvosnak készülő lány, és Zsolt, a művészi ambíciókkal rendelkező kirakatrendező. A férfi esküvője napján megijed, és random felkeresi menyasszonya rég nem látott barátnőjét, Annát. Arra próbálja rávenni, hogy ő hívja fel helyette Klárát, a leendő arát, és fújja le az egész esküvőt. Ennél többet nem spoilereznék, de annyit elárulhatok, hogy egy szürreális és vicces kilencven percre lehet számítani. Kovásznai György nevét pedig azért is érdemes megjegyezni, mert 1964-ben az Átváltozások című filmmel ő vezette be a hazai hazai animáció világába a festményanimáció formáját.
A teljes film itt megnézhető.
Hófehér (1984)
36 évvel ezelőtt mutatták be Nepp József felnőtteknek szóló animációs filmjét, amelyben a Grimm-mesék Hófehérkéjét fekete humorba csomagolt verzióját láthatjuk. 1984-ben nem igazán tudtak mit kezdeni ezzel a feldolgozással, finoman szólva is megosztotta a közvéleményt. Sőt, a Mézga családot és a Macskafogó forgatókönyvét jegyző Nepp József alkotása még szakmai berkeken belül is meghökkentést keltett. A Filmvilágban például így írtak róla: ,,Nem értem sem az alkotói szándékot, sem azt, hogy egyáltalán mi ez a film (…). Elindul ugyanis egy történet, mely az első percekben mesemotívumok kedves paródiájának tűnik. Ez aztán átvált horrorba, melyen fokozatosan eluralkodnak a szürrealisztikusan torz motívumok, s amelyben egyre nagyobb szerepet kapnak a viszolyogtatóan ízléstelen, mondjuk ki: gusztustalan effektusok.” Az értetlenségnek az oka az is lehetett, hogy bár korábban már készültek meseparódiák a magyar animációban, de egyik sem forgatta ki annyira durván és groteszk módon a mesevilágot, mint a Hófehér. A Hófehér viszont tobzódik ezekben: egyetlen szereplőjének sincs pozitív tulajdonsága, valamennyien negatív karakterek, és így vagy úgy, de ártanak egymásnak. Nem véletlenül az egyik legnagyobb kult animációként tartják számon.
A teljes film itt megtekinthető.
Nyócker (2004)
Ez a szatíra sem szűkölködik a társadalomkritikai és aktuálpolitikai utalásokban, elég autentikus látleletet ad a kétezres évek Kelet-Európájának politikai és társadalmi berendezkedéséről. Nem véletlen, hogy 2005-ben Európa legjobb animációs filmje lett az Annecy Animációs Filmfesztiválon. Az animációs játékfilm rendezője Gauder Áron, producere Novák Erik. A forgatókönyvet Orsós László Jakab, Damage és Nagy Viktor írta, a zenéjét L.L. Junior és a Ludditák szerezte. Magyarországon 2004-ben mutatták be, a cselekmény szerint a cigány Lakatos Ricsi szerelmes Csorba Julikába, ám szüleik gyűlölik egymást. A családi háborúskodást Ricsi a pénzzel szeretné megoldani, ezért egy időgép segítségével a haverjaival visszautaznak földtörténeti őskorszakba, ahol mamutokat vadásznak le. Az állatok hulláiból az évezredek alatt hatalmas olajmező képződik a VIII. kerület alatt, és Ricsiék rögvest meggazdagodnak. A dzsumbuj olajbizniszt azonban nem nézik jó szemmel a világ nagyhatalmú vezető, és George W. Bush amerikai elnök vezetésével nekimennek a budapesti gettónak.
A teljes film itt megtekinthető.
Az idő urai (1982)
A francia-magyar koprodukcióban született animációs film szintén megosztó, van aki utálja, van aki szereti. Az alkotás Jean Giraud látványtervei alapján készült, ő felelt a Nyolcadik utas: a Halál, a Tron, avagy a számítógép lázadása, valamint Az ötödik elem vizuális megvalósításáért, a film alapsztoriját pedig Stefal Wul, A Perdide árvája című kisregénye adta. A történet egy kisfiúról, Pielről szól, aki egy veszélyes, lakatlan bolygón, a Perdide-en ragadt, miután az apja meghalt egy balesetben. A megmentésére induló férfi, valamint űrhajójának többi utasa kockázatos küldetése során csupán egy adóvevővel tudja tartani a kapcsolatot a gyerekkel. A kérdés, hogy vajon sikerül-e odaérniük, mielőtt túl késő lesz? A korabeli kritikusok fanyalogtak: „a néző egy jól megcsinált rossz filmet lát”. A baj az, hogy „a film figurái lényegében a jó öreg Walt Disney-iskolát követik, némi pop-artos képregény megoldással fűszerezve. Csakhogy ezzel a módszerrel nem lehet fantasztikus figurát rajzolni!” – írták a kritikusok. Ennek ellenére Az idő urait később a világ számos országában nagy sikerrel vetítették a mozik, a film pedig szervesen illeszkedett a rendező, Laloux egyéni hangú sci-fi rajzfilmtrilógiájába, A vad bolygó, és a Gandahar című filmek közé.
A teljes film itt megtekinthető.
(Kiemelt kép: részlet a Habfürdő című filmből, Youtube)
