Mi történt?

Nemzetközi tendencia, hogy egyre többen menekülnek vidékre a városokból a koronavírus-járvány alatt és után.

Miért fontos ez?

Kihalt falvak és szellemvárosok kelhetnek új életre, tömegek szánják rá magukat az életmódváltásra. Mindez véget vethet az urbanizáció több évtizede tartó folyamatának, mivel a járvánnyal mindaz, ami a nagyvárosokat vonzóvá tette – a munkahelyek, sportesemények és kulturális intézmények – hirtelen veszélyessé vált.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Melyik volt a legkeresettebb vidék az Egyesült Királyságban az elmúlt időszakban?
• A japán fiatalok hány százaléka gondolja úgy, hogy vidéken képzeli el az életét?
• Mi jelenti a legnagyobb kihívást az oroszországi városelhagyók számára?

Nem én vagyok az egyetlen, aki nagyvárosi kis lakásba rekedve a hirtelen jött koronavírus-járvány és az azzal járó kijárási korlátozások miatt megfogadta: ha ennek vége, természet-közelibb helyre költözik. A Worldchrunch összeállítása szerint világméretű tendenciáról van szó:

az elmúlt hónapokban a városlakók milliói menekültek vidékre, hogy a természethez közelebb és a zsúfolt városoktól távol töltsék a karantént. Sokan közülük nem is térnek vissza korábbi lakhelyükre.

Az urbanizáció évtizedek óta a vezető demográfiai trend, 2018-ban bolygónk népességének körülbelül 55 százaléka élt nagyvárosokban. Ám éppen azok az adottságok, ami ezeket a területeket vonzóvá tették a – munkalehetőségek vagy a művészeti és kulturális intézményekhez való hozzáférés, valamint sportesemények – a globális világjárványban rögtön háttérbe szorultak, sőt, egyenesen veszélyessé váltak. Ennek nyomán nagyban átértékelődött, hogy mi az, ami igazán fontos, ha az otthonunkról van szó.
Az Egyesült Királyságban az ingatlanügynökök azon potenciális háztulajdonosok számának növekedését tapasztalják, akik kisebb városokban vagy halász​​falvakban keresnek ingatlanokat második otthonnak vagy állandó lakóhelynek. A skót hegyvidéken található Inverness mutatta a legnagyobb növekedést a keresések számát illetően az elmúlt évben.
Japánban a fiatalok 36 százaléka állítja, hogy karriert szeretne változtatni, és ritkán lakott vidéki térségekbe költözne – állítja Caixin kínai hírportál felmérése. A váltás fő motivációja a fertőzés elkerülése a túlzsúfolt nagyvárosokban. A Nishinippon Shimbun japán napilap rámutatott arra, hogy a COVID-19-re adott válasz azt mutatta, hogy a helyi polgármesterek sokkal jobban reagálnak és jobban elszámoltathatók egy ehhez hasonló válsághelyzet idején, mint a központi kormányzat.

Mindez a társadalmi berendezkedések kimutatható változásait hozhatja magával: a központosított, állami intézkedésekben megrendült bizalom a helyi intézmények felértékelődéséhez vezethet.

A kanadai vidéki ingatlanok iránti érdeklődés szintén növekszik: a városok Vancouvertől Torontoig az ingatlan-beruházások jelentős mértékű csökkenésével számolnak – jelentette a CBC. Míg áprilisban Quebecben az eladásra kerülő ingatlanok száma 20 százalékkal esett, a nagyobb montreali régión kívüli területek ingatlanosai megnövekedett érdeklődésről számoltak be a telkek, faházak és vidéki házak iránt, különösen a fiatalabbak részéről. 
Becslések szerint az oroszországi városi lakosság egyharmada is elmenekült dácsa néven ismert vidéki házaikba és nyaralókba. A világjárvány nagymértékben sújtotta az orosz városokat is, a moszkvai régióban volt az ország regisztrált esetszámainak körülbelül fele. Sok dácsa nagy veteményeskerttel rendelkezik, amely kielégítheti a megnövekedett igényt az önellátásra. A legnagyobb kérdés a városelhagyók számára a megfelelő internethálózat kiépítése lett.

(Kiemelt kép: Kertészkedők egy orosz dácsa veteményesében. Wolfgang Kaehler/LightRocket via Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!