Mi történt?

Egy új tanulmány szerint egy olyan, hat génből álló géncsoportvariáns is befolyásolja, hogy kinél lesz súlyosabb lefolyású a Covid-19, amit 60 ezer éve a neandervölgyiek örökítettek ránk.

Miért fontos ez?

Mert a kutatók rá akarnak jönni, milyen okai vannak, hogy az emberek ennyire különbözően reagálnak az új koronavírus fertőzésre.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Hogy lehetnek neandervölgyi géneink?
• Miért tudtak öröklődni ezek a gének, ha ilyen veszélyesek?

Az új koronavírus-járvány kitörése óta a tudósok megfeszített tempóban dolgoznak azért, hogy ellenszert, vakcinát, illetve a tüneteket enyhítő gyógyszereket dolgozzanak ki. Ezekkel együtt természetesen a vírus természetét, működését is vizsgálják. Az egyik nagy kérdés például, hogy miért van az, hogy a Covid-19 az egyik emberben egészen enyhe tüneteket produkál, a másiknak viszont olyan komoly tüdőgyulladást okoz, hogy lélegeztetőgépre lesz szüksége.
Arról már sok szó esett, hogy az idősebbekre, illetve a valamilyen más betegség(ek) miatt gyengébb betegekre veszélyesebb a kór, és a statisztikák szerint a férfiak kitettebbek neki, mint a nők. Egy friss kutatási eredmény szerint viszont a koronavírusos megbetegedés lefolyásában egyéb tényezők mellett az is szerepet játszhat, hogy egy bizonyos génszakasz variánsát hordozzuk-e. Ez pedig nem akármilyen variáns, hanem a neandervölgyi őseinktől származik, írja a The New York Times.
Merthogy az emberiség egy részében kimutathatóak neandervölgyi gének.

Neandervölgyi ember (homo sapiens neanderthalensis) koponyája. (Fotó: DeAgostini/Getty Images)

A neandervölgyiek 200-250 ezer évvel ezelőtt jelentek meg, és Európa, illetve a Közel-Kelet egyes részein éltek, egy hosszabb időszakban párhuzamosan a homo sapiensszel. Sokáig vitatott volt, hogy mi történt a neandervölgyiekkel 28 ezer évvel ezelőtt, amikor végleg eltűntek. A modern genetikai kutatások azóta bizonyították, hogy egy részük keveredett a homo sapiensszel Európában és Ázsiában is.
Az sem új információ már, hogy ez az örökség mennyire kihat a testünk működésére. Májusban például arról számolt be a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet és a svéd Karolinska Intézet kutatócsapata, hogy minden harmadik európai nő egy olyan, a neandervölgyiektől örökölt variánsát hordozza a progeszteronreceptornak, ami növeli a termékenységet és csökkenti a vetélések kockázatát.
Most részben ugyanez a kutatócsoport fedezte fel az újabb kapcsolatot a neandervölgyiekkel, bár azt a tudósok még nem tudják megmondani, hogy ennek a bizonyos neandervölgyi variáns génszakasznak a jelenléte miért súlyosbítja a betegség lefolyását.
Ez a hat génből álló szakaszvariáns a 3-as kromoszómán található, és a kutatások szerint hosszú, rejtélyes utazást tett az emberi történelem során. A variáns jelenleg egészen gyakori Bangladesben, ahol a lakosság 63 százaléka hordozza – amúgy Dél-Ázsiában legalább minden harmadik ember örökölte. Máshol viszont ez a neandervölgyi variáns kevésbé elterjedt. Európában csupán a lakosság nyolc, a Közel-Keleten négy százaléka örökölte, és szinte teljesen hiányzik Afrikából. A kutatóknak egyelőre fogalmuk sincs, hogy milyen evolúciós minta eredménye ez a területi eloszlás. Hugo Zeberg, a svéd Karolinska Institute genetikusa és a tanulmány egyik szerzője szerint ez a tízezer dolláros kérdés.

Miért élhetett túl évtízezredeket egy génszakaszvariás, ha most ilyen veszélyes?

Nem ez az első eredmény a gének szerepéről a koronavírussal kapcsolatban. Júniusban kutatók összehasonlították az olasz és spanyol súlyos betegek adatait azokéval, akik csak enyhe tüneteket produkáltak, és két olyan pontot találtak, ami a nagyobb kockázathoz köthető. Az egyik a 9-es kromoszómán található, és azzal a génnel van kapcsolatban, ami meghatározza a vércsoportunkat. A másik a neandervölgyi szakaszvariáns a 3-as kromoszómán. 
A múlt héten aztán a Covid-19 Host Genetics Initiative-hoz tartozó tudósok nemzetközi csoportja még frissebb és szélesebb merítésből származó adatokra támaszkodva óvatosságra intett a vércsoportos teóriával kapcsolatban. Amit viszont ezek a frissebb adatok is megerősítettek, az a még szorosabb kapcsolat a betegség és a 3-as kromoszómán található neandervölgyi variáns között.

Azoknál, akik két másolatot is hordoznak ebből, tehát mindkét szülőjüktől örökölték, háromszor valószínűbb, hogy a betegség súlyos tünetekkel zajlik le.

A variáns sikeres túlélésének oka lehet az, hogy talán egy olyan immunválaszt meghatározó génegyüttesről van szó, ami nagyon hatásos volt az ősi vírusokkal szemben. Viszont most az új koronavírusnál túl erőteljes reakcióra ösztönzi az immunrendszert. Azoknál az embereknél, akik súlyosan megbetegednek a Covid-19 miatt, pont erről van szó: az immunrendszerük olyan durva támadásokat indít a vírus ellen, ami hegesedést és gyulladást okoz a tüdőben. Ez a teória megmagyarázná például azt is, hogy miért halnak olyan nagy számban a bangladesi származású emberek az Egyesült Királyságban.
A tudósok folytatják a kutatásokat és még több beteg adatait dolgozzák fel, hogy kiderüljön, tudományosan alátámaszthatóan tovább erősödik-e a neandervölgyi kapcsolat. Emellett tanulmányoznak ősi homo sapiens maradványokat is, hogy rájöjjenek, mi okozhatta, hogy a Föld egyes részein gyakoribb, máshol ritkább ez a variáns. Dr. Zeberg szerint, ha sikerült feltérképezni ennek a variánsnak a 60 ezer éves utazását, akkor azt is megfejthetik, hogy miért vált olyan veszélyessé most.

(Egy huszas éveiben járó, férfi neandervölgyi ember modellje a londoni Természettudományi Múzeumban, 2014.február.

Fotó:  Will Oliver / PA Images via Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!