Mi történt?
Itt a NEOWISE üstökös, ezekben a napokban pedig már nemcsak hajnalban, hanem este is látható.
Miért fontos ez?
Mert ez igazi „egyszer az életben” találkozás, ha sikerül megtalálnunk az égen – de ehhez adunk segítséget a cikkben.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Mit tudunk a NEOWISE-ról?
- Miért olyan veszélyes a Nap az üstökösökre?
Az emberiséget az idők kezdete óta lenyűgözik az üstökösök, ezért is keltett akkora izgalmat, mikor a NASA felfedezett egy ilyen különleges látogatót. Az üstökösre március 27-én találtak rá, a hivatalos neve C/2020 F3 (NEOWISE) lett, de a köznyelvben egyszerűen csak NEOWISE-nak hívjuk. Így, csupa nagybetűvel írva a helyes, mert ez egy betűszó, az üstököst felfedező Near-Earth Object Wide-field Infrared Survey Explorer (NEOWISE) teleszkóp után.
A szakemberek óvatosak voltak az előrejelzéssel, azaz, hogy biztosra bejelentsék az üstökös nyári felbukkanását, mivel idén már két ilyen égi vándor is csalódást okozott: az ATLAS és a SWAN üstökös is szétesett a Nap közelében.
A NEOWISE viszont szerencsésen megérkezett, és ezzel hivatalosan is az évtized első szabad szemmel is látható üstököse lett. A NEOWISE-ról napok óta közölnek elképesztően szép fotókat, amiken kirajzolódik az üstökös feje, ahogy hosszú csóváját húzza a hajnali égen. Ha pedig valaki szeretne élőben is gyönyörködni benne, arra is van még esélye a hónap végéig.
A legjobb alkalom, hogy ti is lássátok
A NEOWISE július 3-án volt a legközelebb a Naphoz, innentől kezdve, ahogy távolodik a csillagtól, egyre halványulni fog. Viszont mielőtt szem elől téveszthetnénk, elhalad a Föld mellett is: július 23-án lesz hozzánk a legközelebb, 0,69 csillagászati egységnyire (ez körülbelül 103502000 kilométer).
Jó hír az üstökösvadászoknak, hogy július 12-től a NEOWISE már nemcsak a hajnali, hanem az esti égbolton is látható. Az északi féltekén hajnalban az északkeleti irányban keressük a horizont fölött, este az északnyugati irányba – ennél pontosabban a The Sky Live oldalon láthatjuk, hogy éppen hol jár. Itt alapból az angol Greenwich-hez képest számolnak, ezért be kell állítani, hogy mi hol vagyunk (igen, ez a kép azt követően készült, hogy már átállítottam Budapestre):
Ha valaki le szeretné fényképezni az üstököst, azok figyelmében ajánljuk a Tiszta ég, tiszta föld blogot, ami nagyon precíz tanácsokat ad a fotózáshoz.
De miért olyan veszélyes a Nap az üstökösökre?
Az üstökösök magja jégből, porból és szikladarabokból áll össze lazán, az átmérője pár száz métertől néhány tíz kilométerig terjedhet. Az üstökösök elnyújtott pályán keringenek a Nap körül, ám hogy ez mennyi időbe telik nekik, az változó, lehet néhány évtized, de évezredek is.
A külső Naprendszerben az üstökösök fagyottak maradnak, ezért a Földről nehéz észrevenni őket. Ahogy viszont a Nap közelébe érnek, az üstökösmagnak kómája és csóvája fejlődik, mikor a napsugárzás miatt a fagyott víz, a gázok és a por párologni kezd:
- kómának hívjuk a mag körül keletkező gázfelhőt;
- a Nappal mindig ellentétes irányba álló, óriási csóva pedig a porból alakul ki a napsugárzás nyomása és a napszél miatt.
A Nap pont a Földről olyan gyönyörű formájuk születése miatt veszélyes az üstökösökre. Ennek okát korábban Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársa magyarázta el az MTI-nek:
„Az, hogy az üstökös látható lesz-e szabad szemmel a nyári égbolton, attól függ, hogy a közepén lévő maximum 1 kilométer átmérőjű szilárd belső mag hogyan reagál majd a nagyon erős sugárzásra. A Nap közelében ugyanis az üstökös felszíne több száz fokra melegszik és megnő a gázok kifújása is. Ezek a gázok az üstökös belső magjából törnek elő óriási erővel, és ha nem elég nagy vagy erős ez a mag, akkor ez az energia szétvetheti az egészet.”
A NEOWISE pályája egyébként nagyon nagy, legutóbb 4600 éve járt a Nap közelében, legközelebb pedig majdnem hétezer év múlva tér majd vissza.
(Kiemelt kép: A C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös 2020. július 11-én, Zselic, Magyarország. Fotó: Krizmanics Zoltán)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!