„Meg tudod csinálni!”
Egy fiatal lány készült újra nekifutni a gyakorlatnak. A teste erős, igazi energiabomba, az arca viszont egy kislányé. Egy igen eltökélt kislányé. Amikor az 1996-os olimpián a torna döntőjében Kerri Strug másodjára is ugrott, már súlyos bokasérülése volt, mert elsőre rosszul ért földet. Amikor visszasántikált, hogy megint megpróbálja, az edzője ezt ismételgette: „You can do it! Meg tudod csinálni.” És Kerri megcsinálta – megnyerte az aranyat az amerikaiaknak, bár a második gyakorlat után már lábra sem tudott állni, hanem a fájdalomtól eltorzult arccal, térden kúszott a matrac szélére. Az edzője ölbe kapta, úgy vitte a dobogóhoz. Strug nemzeti hős lett, a kitartás szimbóluma, a You can do it! pedig legendás szlogen, amit még Barack Obama is használt a kampányában.
Strug edzőjét, az erdélyi magyar Károlyi Bélát mágusként emlegették, hiszen előbb Romániában, majd a nyolcvanas évektől az Egyesült Államokban vitte sikerre a női tornát. Károlyinak köszönhetően az amerikai tornaszövetség és persze szívében minden amerikai nyerte sorra az aranyakat. Károlyi Béla és a felesége Márta a sportvilág megkerülhetetlen alakjai lettek, irányításukkal Kerri Strug mellett olyan tornász szupersztárok születtek, mint a román Nadia Comăneci, az amerikai Mary Lou Retton vagy Simone Biles.
Az amerikai tornaszövetség 2018-ban mégis felmondta az együttműködést a Károlyi házaspár által vezetett texasi edzőközponttal. Az ok, hogy az elmúlt évek egyik legsúlyosabb szexuális zaklatási botránya, ami alapjaiban rázta meg az amerikai tornát, nagy részben a Károlyi Ranch-hez is köthető. A botrány főszereplője Larry Nassar volt, az amerikai női tornaválogatott csapatorvosa, akit egy michigani bíróság több rendbeli szexuális visszaélés elkövetésében talált bűnösnek és 175 év fegyházra ítélt. Az orvost azzal vádolták, hogy 1992 óta legalább 250 fiatal nőt és kiskorú lányt zaklatott szexuálisan úgy, hogy azt orvosi vizsgálatnak, illetve terápiának állította be. Az áldozatok valódi száma ezen felül is több százra rúghat.
Hogy ténykedhetett szabadon egy ilyen szörnyeteg majdnem három évtizeden át úgy, hogy sem a tornászok, sem az edzők, sem a szülők nem jelentették?
Az a helyzet, hogy több panasz is érkezett Nassarra, és mikor az ügy végül robbant, az is kiderült, hogy a tornaszövetség próbálta eltussolni. A botrányról tavaly az HBO (At the Heart of Gold/Az amerikai tornászbotrány belülről), most a Netflix mutatott be dokumentumfilmet. A Netflixes Athlete A-t pedig azoknak is érdemes megnéznie, akiket a versenysport nem érdekel különösebben.

Akinek egy zaklatási ügyről értesülve akár egyszer is átfutott a fején, hogy az áldozat „hogy hagyhatta” vagy „miért csak most szólal meg”, az a filmből nagyon sokat megérhet a zaklatás folyamatáról és az áldozattá válás lélektanáról. Hogy hogyan asszisztál egy egész rendszer az egyén kiszolgáltatottá válásához, és hogy kik és miért néznek félre, ha kamaszlányok testén olimpiai aranyat lehet venni. 
Nem ez volt az első alkalom, hogy a Károlyi házaspár negatív színben jelent meg. Már a kilencvenes években nyilvánosságra kerültek olyan panaszok, amelyek az edzői módszereiket szükségtelenül kíméletlennek és a sportolók emberi méltóságát tiprónak tartották. Ezért ebben a cikkben most a Károlyi házaspár életútjára koncentrálunk. Hogy kik ők, hogyan küzdötték fel magukat a Ceaușescu-rendszerből a sportvilág csúcsára – és mi tépázta meg kitörölhetetlenül a hírnevüket.

Kislányokra váltottak és megjött a világsiker

Károlyi Béla és Erőss Márta a romániai Testnevelési Egyetemen találkoztak a hatvanas évek elején. Károlyi Béla eredetileg ökölvívónak készült, majd kalapácsvető lett, a román válogatottal az 1956-os olimpiára is kijutott, majd végül a női torna felé fordult. Már végzős hallgató volt, mikor edzeni kezdte Erőss Mártát is. 1963-ban házasodtak össze, és a moldvai Oneștibe (Ónfalva) költöztek, ahol tornaiskolát alapítottak.
Kislányokkal kezdtek el dolgozni, ez volt az egyik olyan döntésük, amivel megreformálták a torna világát. Az 50-60-as évek tornászai fiatal nők voltak, kifejlett, érett testtel. A kislányok viszont rugalmasabbak, az apró termetük miatt potenciálisan ügyesebbek a gyakorlatokkal – és az edzők is könnyebben irányítják őket. Károlyiék a környékbeli óvodákban és általános iskolák alsó tagozatán keresték tehát azokat a gyerekeket, akikben lehetőséget láttak, a kiválasztás szempontjai a rugalmasság, az erő és a merészség voltak, meséli a Netflix dokumentumfilmjében Pozsár Géza, Károlyiék koreográfusa.
Az ötlet bejött. 1976-ban tanítványuk, az akkor mindössze 14 éves Nadia Comăneci a montreali olimpián tönkreverte az ellenfeleit. Ő volt az első tornász valaha, aki megkapta a maximális 10-es pontszámot (hatszor is). Ez egyébként annyira felkészületlenül érte az eredményjelzőket, hogy nem is tudták mutatni, ezért a táblákon 1.00 szerepelt. A kislány az olimpiáról három arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel tért haza, a torna világában pedig új ideál született: a rendkívül fiatal gyermeki szépségé. 

Mindez veszélyes közeget teremtett: a vékony gyerektest megőrzése érdekében általánossá vált az éheztetés és nyomában az étkezési zavarok, a menstruáció és az érettség késleltetése.

Nadia Comaneci, a 14 éves szupersztár, szorosan fogja babáját amit korábban kapott a kanadai kormánytól. (Fotó: Getty Images)

De ne szaladjunk ennyire előre. Károlyiék részvétele a montreali olimpián egyáltalán nem volt magától értetődő. Károlyi Béla többször is összeütközésbe került a román hatóságokkal, például azért, hogy az olimpiai csapatba ne csak bukarestieket válogassanak, hanem az akkor már nemzetközi sikereket elérő oneștiek közül is. Comăneci történelmi győzelmével viszont fordult a kocka, a román torna központja Onești lett. Ahogy Pozsár Géza magyarázta: „A hidegháború vonzatában kell nézni – a Szovjetunió vagy Románia nem mondhatta, hogy jobb termékeket gyárt, mint az amerikaiak, de lehetett egy Comănecink. Nadia volt Románia legjobb terméke.”
Ez a fordulat kedvezett Károlyi második újító törekvésének is, a központosításnak. Ennek a lényege az volt, hogy a tehetségeket egy helyre gyűjtse és módszeresen eddze őket. Az edzés eredményessége pedig minden egyéb szempontot megelőzött.
És ha csak ezt nézzük, Károlyiék programja működött. Károlyi Bélát kinevezték az 1980-as moszkvai olimpiai tornászcsapat edzőjének, és bizonyos értelemben sikerrel is járt, hiszen két aranyat hoztak el, az orosz csapat mögött pedig másodikként végeztek. Csakhogy ez az olimpia vezetett a végső töréshez is a román állammal. Károlyi 2016-ban a Népszabadságnak adott interjúban így mesélt az okokról: „az egyik zsűritag egy vetélytárs orosz versenyzőnek már a gyakorlat előtt fellapozta a legmagasabb, tízes számot mutató lapot. Észrevettem, reklamáltam, óriási botrány lett, politikai ügy is – gondolom, Moszkvából leszóltak Bukarestbe –”. Mindez odáig vezetett, hogy 1981-ben a Károlyi házaspár Pozsár Gézával együtt emigrált az Egyesült Államokba.

Milyen módszerek repítették a csúcsra Amerikát?

Eredetileg Oklahomában telepedtek le, ám „Nadia edzőit” hamar megtalálta egy üzletemberekből álló csoport azzal, hogy hozzanak létre egy tornaközpontot Houstonban. Károlyiék vállalták a feladatot, és alig három évvel később már szállították is a sikert a kiéhezett amerikaiaknak: Mary Lou Retton és Julianne McNamara is olimpiai bajnok lett. Károlyi Béla megvásárolta a Károlyi Ranch-et, 1988-ban pedig már az amerikai válogatott vezető edzője lett.
Ezen a ponton érdemes megállni egy pillanatra, hogy lássuk, az amerikai közönség nagyon szereti a tornát. Az erős, ügyes, folyton mosolygó lányok sikerei, látványos és pörgő műsora, azaz gyakorlatai érdekesek és imponálóak a nemzetnek. Károlyiék érkezése előtt viszont az amerikaiak több világversenyen sorozatban gyengén szerepeltek – ehhez képest aztán a nyolcvanas évektől már kislányok tömegei akartak tornászok lenni.
Az amerikai nemzeti tornaszövetség is élt a Károlyiék teremtette lehetőséggel, brandet akartak építeni. 1991-ben már több mint tízmillió dolláros bevételük volt, mivel a cégek a népszerű tornászokkal akartak reklámozni, így a szövetség pozitív imidzsének védelme egyre fontosabb lett. Így történhetett meg, hogy a vádak szerint Steve Penny, a tornaszövetség egykori elnöke és a Károlyiak is eltussolták a tudomásukra jutott molesztálási ügyeket, nemcsak a szóbeli panaszokat, hanem a hivatalos formában benyújtottat is. És az is, hogy azok a tornászlányok reklámoztak a tévében például csipszet, akiknek a vacsorája az egész napos edzés után egyetlen alma volt.
A nyilvánosságot a kilencvenes években érte el először, hogy Károlyiék módszereivel lehetnek problémák. Három korábbi tornászuk, Kristie Phillips, Dominique Moceanu és Erica Stokes azt állította, hogy Károlyi Béla verbálisan és pszichésen bántalmazta őket az edzés során, folyamatosan megjegyzéseket tett a súlyukra és a testalkatukra, amitől a tornászok egy részének étkezési és önbecsülési zavarai lettek. Olyan vád is elhangzott, hogy akár csonttöréssel is edzeniük vagy versenyezniük kellett. Ez Kerri Strug súlyos bokatöréses győzelmét és azt a bizonyos You can do it mondatot is más megvilágításba helyezi.

A Károlyi Márta és Károlyi Béla miután az általuk alapított és vezetett Karolyi Ranch az USA tornászainak hivatalos edzőhelye lett. 2011. január 26. Huntsville, Texas. (Fotó: Bob Levey / Getty Images for Hilton)

A Károlyi-módszereket érő kritikáknak viszont nem lett értelmezhető hatása. (Akkor sem, amikor 2008-ban korábbi koreográfusuk, Pozsár Géza azt állította, hogy a Károlyiak fizikailag is bántalmazzák a lányokat.) Ebben az is közrejátszott, hogy a legsikeresebb tornászaik, köztük Nadia Comăneci és Mary Lou Retton kiálltak a házaspár mellett. Igaz, azt még a támogatóik is elismerték, hogy bizonyos versenyeken olyan keveset ehettek, hogy a férfi tornászok csempésztek nekik ennivalót a hotelszobájukba.
Végül az érmek csillogása minden ellenvetést elsöpört. Károlyi Béla a 2001-es sydney-i olimpia után vonult vissza az edzősködéstől, Károlyi Márta viszont 2001-től 2016-ig a nemzeti válogatott vezető koordinátora maradt. A riói olimpián Márta utolsó csapatából, a Final Five-ból Simone Biles négy aranyat nyert az amerikaiaknak – ő az olimpia történetében az ötödik tornász, aki ezt elérte.
Ezt követően Károlyi Márta visszavonult – de nem sokáig maradhatott a háttérben, hiszen ezekben a hónapokban már elkezdett forrni-bugyogni Nassar botránya.

Mennyit tudtak a Károlyiak a molesztáló orvos tetteiről?

A Netflix dokumentumfilmje tornászokat megszólaltatva alaposan foglalkozik a Károlyi Ranch-csel és az ottani körülményekkel. Ezeknek ugyanis meghatározó szerepe lehetett abban, hogy Larry Nassar több mint két évtizeden át büntetlenül molesztálja a sportolókat.
Az elmondások szerint Károlyi Béla központosítása azt is jelentette, hogy teljesen az irányítása alá vonta a lányokat. A tornászok a versenyekre ugyan a saját klubjukban készültek, de havonta egy hétre, illetve a világversenyek előtt hosszabb időre a legjobbak – köztük sok kiskorú – beköltöztek a Károlyi Ranch-re. Itt a szülők nem látogathatták őket, sőt, egyáltalán nem tudtak kapcsolatot teremteni a külvilággal, mert alig volt térerő a mobiloknak. A Károlyiak technikái között állítólag előkelő helyen szerepelt a megfélemlítés, kiabáltak a lányokkal, sértegették őket (kövér tehénnek, disznónak nevezve) és fel is pofozták őket.
Az akarat és az önvédelem megtörése módszeresen történt az évek során. Az Athlete A-ben Jennifer Sey, 1986-os amerikai országos tornászbajnok fejti ki, hogyan mosódik el a határ a kemény kiképzés és a molesztálás-abúzus között, mire a tornászok kislányokból nagykorúak lesznek: 

Amikor nyilvánvalóvá válik, hogy szexuális zaklatás történt, addigra már a saját meggyőződésedben sem hiszel. Azt gondolod, hogy éhes vagy, vagy hogy fáj a bokád, vagy hogy keményen edzel. De közben azt ordítják, hogy lusta dagadék vagy, és semmi baja a bokádnak. Ezek után, ha egy férfi kérdés és kesztyű nélkül nyúlkálni kezd a hüvelyedben, akkor valami olyasmi járhat a fejedben, hogy: “Ő kitűnő orvos. Szerencsés vagyok. Hallgatok róla.”

Ráadásul ebben a kíméletlen közegben Nassar volt az egyetlen – ezt több megszólaló hangsúlyozza –, aki kedvesen bánt velük, csokit csempészett be nekik, vicces és barátságos volt, támogatta őket. A több frontos manipuláció együtt ahhoz vezetett, hogy több áldozat évekig nem szólt arról, mit csinált vele az orvos. Még olyan extrémen iszonyú helyzetekben sem, amikor Nassar a szüleik jelenlétében molesztálta őket úgy helyezkedve, hogy a szülők ne lássák, hogy éppen mit csinál. A kamaszok (gyerekek) pedig azt gondolták, a szülők látják mi történik, tehát akkor biztos rendben van.
Nassar ellen egyébként már 1998-ban érkezett panasz a Michigani Egyetemen, ahol szintén dolgozott, viszont csak az „A” sportolóként hivatkozott Maggie Nichols 2015-ös bejelentése hozott eredményt. Ezután Rachael Denhollander nyilvánosan is megvádolta Nassart, ami több száz másik áldozatot bátorított fel, hogy megszólaljon, köztük több olimpiai bajnokot, például Simone Bilest.
A tárgyaláson a bíró engedélyt adott az áldozatoknak, hogy elmondják, mit szenvedtek el, és ezekért a percekért is nagyon érdemes megnézni az Athlete A-t. Látni, ahogy ezek a nők megerősödnek, és felülkerekednek a szomorúan abszurd szégyenükön, amit azért éreztek, mert egész eddig elhitették velük, hogy ők csináltak valamit rosszul.
Nassar ítélete után Steve Penny és a Károlyiak felelősségét is vizsgálni kezdték – főleg, mivel a molesztálások jelentős része a Károlyi Ranch-en történt. A házaspár hivatalos vallomása szerint ők nem voltak tisztában Nassar tetteivel 2016-ig, a botrány robbanásáig. Az edzőközpontjukat 2018 januárjában bezárták, néhány nappal azt követően, hogy az amerikai tornaszövetség felmondta velük a megállapodást.
A Károlyi házaspár a karrierje során összesen kilenc olimpiai bajnokot, 15 világbajnokot, 16 európai dobogóst és hat amerikai országos bajnokot készített fel. Az eredményeik vitathatatlanok. Csakhogy a történetükhöz azok a kérdések is szorosan hozzátartoznak, hogy mennyit ér a siker, az aranyérem, a dicsőség? Mi fér bele a kemény munkába? Mi történik velünk és a gyerekeinkkel, ha a kíméletlenséget értékké tesszük? Ünnepelhetőek-e az olyan világraszóló eredmények, amelyek eléréséhez figyelmen kívül hagyták gyerekek és fiatalok szellemi, lelki és testi egészségét?

(Kiemelt kép: Károlyi Béla edző viszi Kerri Strugot miután a megnyert olimpiai döntőben megsérült a bokája, 1996. július 23. Atlanta. Fotó: David Madison / Getty Images)