Már gimnazistaként verseket írt, mégis sokáig tervezőgrafikusnak készült. Szerencsére, hiszen könyvei, meséi és versei sokunknak adnak elgondolkodtató, kellemes órákat. Finom humora, szépséges mondatai miatt egyre nagyobb az olvasótábora.
„Fontos, hogy tudjunk nevetni magunkon is”
– Gyerekként kicsit mindig koravén voltam, felnőttnek meg talán kicsit infantilis – vallja be Finy Petra író, költő, mesekönyvszerző, aki negyvenkét évesen harminc önálló kötet, és legalább ennyi antológia alkotója, és akit a Nők Lapja hasábjairól is ismerhetünk.
Első lánya születésének évében, 2006-ban lépett színre, Histeria grandiflora című verseskötetével. A tizennégy aktív pályaévet tekintve ez a kötetszám évi két kiadást jelent, ám ezt a gyors fejszámolást Petra szerényen úgy kommentálja: ez az átlag nem vaskos regényekkel, hanem vékonyabb mesekötetekkel jön ki. Ahogyan arra a gyerekkönyvek címeiből is következtetni lehet, ezek főként Petra két lányának növekedéséhez, a gyereknevelés mindennapos témáihoz kapcsolódnak, mint a testvér születése, az óvodai, iskolai beilleszkedés, vagy az orvosi rendelő látogatásának nehézségei és lehetőségei.
– Úgy tapasztaltam, ezek a problémák másnál is fejtörést okoznak, kicsit a segítő szándék is vezérelt, amikor a könyveket írtam. Persze, nem oldják meg a családok minden gondját, de már annak is örülök, ha beszélgetést, párbeszédet indítanak el – meséli. Ebből a szempontból leginkább hiánypótló a Szárnyak és paták című kötete, amelynek főszereplője Glu, a cukorbeteg kisfiú. Az ő mesebeli története sokaknak adott támpontot ahhoz, hogyan lehet diabéteszes gyerekeknek segíteni. Petra ezeket a gyakran nehéz témákat humorral tálalja, amit szerinte a gyerekek sokszor jobban fogadnak, mint a szülők.
– Kezdjük elveszíteni azt a képességünket, hogy tudjunk nevetni magunkon. Ezért igyekszem ezt a hozzáállást visszacsempészni a könyveimen keresztül – mondja a szerző, akinek komolyabb, felnőtteknek szóló kötetek is szerepelnek repertoárjában, például a Madárasszony, vagy az Akkor is. A Marlenka című, 2019-es kiadású regénynek Sztehlo Gábor (a második világháború alatt kétezer embert, köztük ezerhatszáz, főként zsidó származású gyermek életét megmentő) evangélikus lelkész egyik védence a főszereplője, és a családi trauma feldolgozása áll a középpontjában.
– A budai kerületek mai szemmel idillikus helyszínek, ám hetven éve rettenetes dolgok történtek ott. Amikor ezt felnőttként megtudtam, azt gondoltam: ezzel nekem dolgom van, már csak azért is, mert itt nevelkedtem – meséli. A kötet főszereplője, Marlenka fiktív figura, de a cselekmény valós eseményeken alapul. Középpontjában a transzgenerációs krízis feldolgozása áll, és a kérdés, lesz-e olyan generáció, amelyik felszabadulhat a nyomasztó történelmi terhek és titkok alól. Petra előkészületben lévő kötete is történelmi témához, ám kicsit közelebbre, a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakhoz nyúl, témája pedig az árulás pszichológiája és a demokratikus ellenzék bizonyos tevékenységei.
Petra már gimnazistaként is verseket írt, sokáig mégis tervezőgrafikus szeretett volna lenni. Végül az ELTE magyar–francia szakán kötött ki, és reklámszövegíróként kereste a kenyerét. A szépirodalmi pályán végül az az első köteteseknek szóló pályázat indította el, melyre a Histeria grandiflora című verseskötet tervével jelentkezett. Mesterének Lackfi Jánost tekinti, de sokat tanult Tóth Krisztinától, Bódis Krisztától, Kemény Istvántól, Márton Lászlótól, Marno Jánostól és Kukorelly Endrétől is.
– Női alkotók is hatottak rám, nem feltétlenül írók, például Fahidi Éva vagy Edith Eva Eger, akiknek az életszemlélete beszivárog a gondolkodásomba. De talán a legfontosabb, hogy soha ne akarjuk abbahagyni a tanulást, és mindig akarjunk inspirálódni – vallja Petra. Legújabb mesekönyve egy nagyszülőkről és unokákról szóló karácsonyi kötet lesz, Bodzaszörp címmel, Bogdán Viki illusztrációival. A nagyszülőkkel való kapcsolat fontossága, a tőlük kapott értékek, gondolatok átörökítése az unokáiknak a COVID árnyékában talán még nagyobb jelentőséget kaphat idén karácsonykor, mint eddig bármikor.
