Mi történt?

A hagyományos telefonos segélyvonal mellett a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) elnevezésű civilszervezet chatsegélyt is üzemeltet a családon belüli és szexuális erőszak áldozatai és segítőik számára.

Miért fontos?

A chat új elérhetőséget biztosító lehetőség, amellyel szélesebb körben lehet eljuttatni a segítséget az áldozatoknak. A chaten azok is segítséget tudnak kérni, akiknek nincs lehetőségük, vagy nem szívesen telefonálnak egy segélyvonalra. 

Tovább olvasnál? Amiről még szó lesz:

• A chat elindítása összefüggésben van azzal, hogy a koronavírus miatt elrendelt karantén súlyosbította az erőszakot elszenvedő nők helyzetét.
• A chatablak végén – hasonlóan a telefonos segélyvonalhoz – képzett, legalább egy év tapasztalattal rendelkező női segítőkhöz lehet fordulni.

A NANE a hagyományos telefonos segélyvonal üzemeltetése mellett elindítja a chatsegélyt is. Az így segítséget kérő személyek adatai mindeközben biztonságban vannak, hiszen a beérkező üzenetekhez kapcsolódóan a NANE semmilyen adatot nem gyűjt és nem is tárol. Hasonlóan a telefonos ügyeletesekhez, a chatablak másik végén is olyan női szakemberekhez lehet fordulni, akiknek van ismeretük a nők elleni erőszakról, ismerik a bántalmazás természetrajzát, elsajátították a segítő beszélgetések folytatásához szükséges technikákat.
Vajon milyen igény hívta életre a chatsegélyt? – A karantén alatt fogalmazódott meg bennünk a chatszolgáltatás ötlete, az, hogy ilyen módon is lehetőséget kellene biztosítanunk az erőszakot elszenvedett nőknek arra, hogy elérjenek bennünket. A karantén alatt ugyanis telefonálni lényegében teljességgel lehetetlen volt, hiszen a fenyegetettségben élő nő össze volt zárva a bántalmazójával. Körülnéztünk, hogy más országokban milyen gyakorlatot találtak arra a nehézségre, hogy az áldozatokat a karantén alatt is elérjék valahogy a segítőszervezetek – meséli a nőklapja.hu-nak Dés Fanni, a NANE munkatársa. Bizonyos, hogy a chat anonimabb, rejtőzködőbb kommunikációt tesz lehetővé, mint a telefon. Ott ugyanis hallatszik a hívó hangja, ami valójában egyfajta pszichés határ a bajban lévő számára. A chatsegélynél ez a határ elmosódik, a „beszélgetés” sokkal kevésbé árul el személyes jegyeket a segítségkérő kilétéről. – Nem az a cél, hogy a kommunikáció itt folyjék, itt inkább egy kapcsolatfelvétel zajlik, ami után  szeretnénk átirányítani a telefonra a segítségkérést, ha az áldozatnak van a telefonálásra lehetősége, mert ott hatékonyabban tudunk segíteni. A chat inkább afféle belépési küszöb, ahol sokaknak könnyebb lehet felvenni velünk a kapcsolatot, hiszen még inkább rejtve maradhat a segítségkérő – mondja Dés Fanni.
– A koronavírus esetleges visszaszorulásával megszűnhet a chatsegély is? – kérdezzük. – Nem – válaszolja a szakember – egyelőre mindenképpen biztosítjuk a kommunikációnak ezt a lehetőségét. Gyűjtjük a tapasztalatokat arra vonatkozóan, hogy milyen típusú és tartalmú segítségkérés érkezik ezen a csatornán, illetve, hogy milyen célcsoport talál meg minket a chaten keresztül – magyarázza Dés Fanni, majd elmondja: igazolódott a szakemberek azzal kapcsolatos félelme, hogy a karantén alatt növekszik a családon belül elkövetett erőszakos esetek száma. – A krízishelyzetet fel- és kihasználták a bántalmazók. A karantén okozta feszültség újabb hivatkozási alapot adott számukra az erőszakra. A segélyvonalunkra többször is érkezett olyan hívás, amelyben nők arról beszélnek, hogy bántalmazóik zsarolták őket azzal, hogy ha „ezt vagy azt” nem csinálják meg, utcára teszik őket. De az is gyakran előfordult, hogy a krízis helyzet hatására gyorsan eszkalálódott a bántalmazó kapcsolat, és az első fizikai erőszak is a karantén alatt történt meg – osztja meg tapasztalatait a karantén alatt érkező hívásokkal kapcsolatban a szakember, aki hozzáteszi: ebben az időszakban tipikus konfliktusforrás volt a kényszerláthatás, vagyis az, amikor a bántalmazó apa visszaélt a láthatás jogával, és a karanténra hivatkozva nem engedte az anyához a gyereket – vagy zsarolta az anyát.

A G7 a Belügyminisztérium adataiból kiszámolta, hogy az elmúlt években havonta átlagosan 33 kapcsolati erőszakot jelentettek a rendőrségen, a szám csak a karácsonyi ünnepek idején szokott megugrani, amikor sok időt töltenek egy fedél alatt az emberek. A kijárási korlátozás elrendelésével már márciusban az átlag másfélszerese, 50 kapcsolati erőszak eset került a rendőrség látókörébe. Mivel a családon és párkapcsolaton belüli erőszakos ügyek egy része nem is kerül a hatóságok elé, sejthetjük, hogy ez a szám jóval nagyobb. Külön érdekesség, hogy az Országgyűlés egyik napról a másikra fogadta el az Isztambuli Egyezmény ratifikálását elutasító politikai határozatot. Ehhez az egyezményhez még 2014-ben csatlakozott Magyarország, azzal a céllal, hogy hatékonyan előzze meg a családon belüli erőszakot, és lépjen fel a nők és gyermekek védelmében.
A chatsegély-szolgáltatás ezen a linken érhető el szerdánként, 16-18 óra között: 
Emellett él a hagyományos segélyvonal (06-80-505-101) is, ami ingyenesen hívható az ország bármely pontjáról, mobilról is, hétfőn, kedden, csütörtökök, pénteken 18-22ig; szerdán 12-14ig.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!