Mi történt?

Elkezdődött a mekkai zarándoklat, idén a koronavírus-járvány miatt drasztikusan korlátozott számú zarándokkal.

Miért fontos ez?

Mert a járvány alapjaiban változtatta meg számos szokásunkat, ellehetetlenítette a közös ünnepeinket, és jó, ha találunk alternatív megoldásokat. Másfelől viszont folyamatos vita tárgya, hogy szabad-e megrendezni olyan eseményeket, amelyeken sok ember tartózkodik egy helyen, közel egymáshoz.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Hogyan készült Szaúd-Arábia az idei zarándoklatra?
• Mi az az al-haddzs és miért olyan fontos?

A koronavírus előtt akár hárommillió muszlim hívő is ellátogatott Mekkába a zarándoklat idején, a világjárvány viszont ebben is változást hozott. A fertőzés kockázata miatt idén csupán néhány ezer – szaúdi és az országban tartózkodó külföldi – zarándok gyűlhet össze az iszlám legszentebb helyén. Majdnem száz év óta ugyanis most először megtiltották a zarándoklatot.
„Mindenki azért imádkozik majd, hogy vége legyen a járványnak, és azért, hogy a koronavírus miatti sok szenvedés után az emberek szerte a világon jobb napokat lássanak” – mondta a Reutersnek Ammar Khaled, a 28 éves indiai zarándok, aki egyébként IT-szakember a szaúd-arábiai Dzsiddában.

Annual Hajj pilgrimage begins in Mekkah amidst strict pandemic guidelines.
-AP Photo pic.twitter.com/4tDOkN4iMU

— Coronavirus ☣️ Turkish Agency (@CoronaTurkeyEN) July 29, 2020

Az egészségügyi biztonság érdekében az ország a zarándokok számának korlátozása mellett az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködve egyéb intézkedéseket is bevezetett.
Csak 20 és 50 év közötti muszlimok zarándokolhatnak idén, akiknek nincsen alapbetegsége. Több orvosi szűrésen is részt kell venniük, illetve a Mekkába utazás előtt és az érkezésük után is egy-egy hét karanténba kell vonulniuk a hotelszobájukban. Emellett kapnak egy elektronikus karkötőt, ami monitorozza a mozgásukat és egy bőröndöt, benne minden, a pár napra szükséges alapfelszereléssel. A zarándoklaton hordott fehér, varrás nélküli lepelben, az ihrámban idén nanotechnológiával előállított ezüstrészecskék is vannak, mert az a szaúdiak szerint csökkenti a fertőzés kockázatát. A zarándokok kicsi, ötven fős csoportokban, maszkban köröznek a Káaba szentélyben elhelyezett Fekete kő körül – miközben távolságot is tartanak egymástól. Az eddigiektől eltérően a szentélyt borító fekete szövetet sem érinthetik.

Here is a look at how this year's #hajj amid COVID-19 differs from last year

The Holy Mosque in Makkah
2019 2020 pic.twitter.com/lh85RC4YB6

— Balquees Basalom بلقيس (@balquees94) July 31, 2020

A nagymecset padlóját a korábbi napi három helyett napi tízszer mossák fel – fertőtlenítővel. Emellett a hatóságok 6 kórházat, 51 klinikát és 200 mentőautót, 62 helyszíni csapatot és összesen 8000 egészségügyi dolgozót rendeltek készenlétbe a zarándoklat idejére.

Mi az az al-haddzs és miért olyan fontos?

Az al-haddzs, azaz a mekkai zarándoklat az iszlám egyik pillére. Legalább egyszer az életben kötelező minden felnőtt muszlim férfi és nő számára, aki ezt anyagilag, testi és szellemi lehetőségei szerint megteheti, írja az iszlam.com.
A zarándoklat Mekkában rituális mosakodással kezdődik, majd a zarándokok hétszer megkerülik a Káabát az óra járásával ellentétesen. Megérintik vagy megcsókolják a szentélyt takaró leplet, és isznak a nagymecset udvarán feltörő forrás vizéből, amit a hagyomány szerint Allah fakasztott, hogy Hágár és Ábrahámtól született fia, Izmael ne haljon szomjan.
A zsidó, keresztény és iszlám vallásban is fontos történet szerint, mikor úgy tűnt, hogy Ábrahám felesége, Sára meddő, Sára a szolgáját, Hágárt vezette Ábrahámhoz, így született meg Izmael. Később Sára mégis fiút szült, Izsákot, és hogy ő legyen az örökös, Sára rávette Ábrahámot, hogy száműzze a sivatagba Hágárt és Izmaelt. Izmael a hagyomány szerint az arabok ősatyja lett, Mohamed próféta pedig az egyik leszármazottja.

Giovanni Battista Tiepolo: Hágár és Izmael (Fotó: Wikipedia)

A Káabát már az iszlám előtti időkben szent helyként tisztelték, és az oda tartó zarándoklatoknak Mohamed idején is része volt, hogy a zarándokok megcsókolják a Fekete követ. Ami biztos, hogy a hely és a zarándoklat az egyébként mekkai születésű próféta számára is elég fontos volt ahhoz, hogy beemelje az iszlámba.
A zarándoklaton a résztvevők hétszer futnak a Szafát- és Marwá-hegyek között arra emlékezve, hogy Hágár vizet keresett a sivatagban, majd elzarándokolnak az Arafát hegyéig, ez „a kegyelem hegye”, ahol lelkiismeret-vizsgálatot tartanak, prédikációt hallgatnak, elmélkednek, az éjszakát pedig Muzdalifában töltik.
A zarándoklat része „az ördög megkövezése” Minában, ahol a Sátánt jelképező oszlopokra dobnak követ (ezek idén fertőtlenítve és csomagolva lesznek). Szintén Minában áldozatot is bemutatnak Ábrahámra emlékezve, az iszlám ugyanis azt vallja, hogy az ősatyának Izmaelt, az elsőszülöttek kellett volna feláldoznia Allahnak, nem Izsákot. 
A mekkai zarándoklat időpontja mozgó alkalom, mivel az iszlám a holdnaptár szerint számolja az éveket. Idén az al-haddzs július 28-tól augusztus 2-ig tart, jövőre viszont július 17 és 22 között lesz.

(Kiemelt kép: mekkai zarándokok 2014-ben, forrás: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!